Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi tegnapi nyilatkozatában üdvözölte az USA által az Iszlám Állam elleni harchoz biztosított segítséget – felszerelést, kiképzést és légi támogatást -, de a Washington által kezdeményezett, Bagdad felhatalmazása nélkül történő földi beavatkozás lehetősége kapcsán egyértelművé tette; “Nincs szükségünk idegen harci csapatokra iraki földön.”

Az iraki miniszterelnök nyilatkozata Irak legitim vezetésének reakciója Ashton Carter, az Egyesült Államok védelmi miniszterének szenátusi meghallgatáson tett kijelentésére. Carter egy amerikai katonákból álló célharccsoport Irak területére küldése mellett érvelt, amely nemcsak tanácsadói és kiképzői feladatokat látna el, de rajtaütések, túszkiszabadítási műveletek, és ISIL-vezetők elfogása lenne a feladata. Ez a terv Carter szerint ugyancsak magába fogalja, hogy ezen csapatok Szíria területén is egyoldalúan (a legitim szír kormány, és annak felkérésére az ország területén katonai műveleteket végrehajtó más külföldi erők beleegyezése nélkül) hajtsanak végre műveleteket.

Carter a küldetésben résztvevő erők létszámát nem határozta meg, de nyilatkozata szerint amennyiben a kezdeti szakaszban bevetett alakulatok határozott eredményeket mutatnak fel, az USA védelmi minisztériuma azonnal kész lesz további alakulatokat is a térségbe küldeni. Irak területén jelenleg hivatalosan 3500 fő nem harcoló amerikai katona tartózkodik, és Carter szenátusi meghallgatása a kérdésben két amerikai szenátor indítványával kapcsolatos. John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt vasárnap egy kétszer tízezer főből álló amerikai katonai kontingens bevetését kezdeményezték mind Szíriát, mind Irakot illetően, melyet elképzelésük szerint egy százezer főnyi, főként török-szaúdi-egyiptomi csapatokból álló fősereg támogatására küldenének a térségbe.

Az elképzelés realitása igen csekély; egyrészt az egyiptomi hadsereg saját államterületén, főként a Sínai-félszigeten és a líbiai határszakaszon való lekötöttsége okán (az ottani radikális iszlamista terrorcsoportok elleni harcban). Másrészt a szaúdi erők jemeni intervenciója kapcsán egy elhúzódó háború képe rajzolódik ki, melyre Szaúd-Arábiának egyre kevesebb potenciál áll rendelkezésre, a harcképességben kimondottan gyenge szaúdi csapatok további megosztása esetén pedig a gyors jemeni fiaskó – amely a szaúdi rezsim bukásának lehetőségét is magában hordozza – előre borítékolható. A tervet eddig érdemben egyedül az Egyesült Arab Emírségek támogatta, melynek vezetése az iraki intervenció kapcsán elhíresült Blackwater cég alapítójának közreműködésével egy hasonló jellegű zsoldos-szervezetet épített fel, aminek részleges jemeni bevetési sikerei a szervezet bevethetőségének további kiaknázására ösztönzik az Emírségek vezetőségét.

Carter kijelentésére az iraki miniszterelnökön kívül a legnagyobb iraki síita milicista csoport vezetése is reagált. A Kata’ib Hezbollah az ISIL ellen Irak területén harcoló milícia-csoportok közül az egyik legszervezettebb és legütőképesebb. A Kata’ib szóvivője úgy nyilatkozott, hogy “Minden ilyen amerikai alakulat elsődleges célpont lesz számunkra. Küzdöttünk már ellenük ezelőtt, és készek vagyunk ismét folytatni ezt a küzdelmet.”

Az iraki hivatásos hadsereg és belügyi erők kötelékeibe integrált – szintén síita kötődésű – Badr szervezet szóvivője pedig úgy reagált, hogy “az irakiak mint megszállókra tekintenek az amerikaiakra, akikben nem lehet megbízni”.