Az iraki parlament biztonsági és védelmi bizottsága felszólította a kormányt és a parlamentet, hogy vizsgálja felül, majd szüntesse be az Egyesült Államokkal folytatott biztonságpolitikai együttműködést.
Hamid al-Mutlak, a bizottság tagja kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem veszi komolyan az együttműködés rá vonatkozó feltételeit, emiatt a kormány be kell szüntesse azt. A bizottság tagjai Haider al-Abadi kormányfővel folytatnak egyeztetést, melynek során javasolják, hogy Irak működjön együtt Oroszországgal az Iszlám Állam elleni harcban, és az orosz légierő Irak területén is kezdje meg a légicsapásokat a terroristák állásai ellen. Al-Mutlak követelte, hogy ezzel egyidőben az amerikaiakkal folytatott együttműködést pedig nyilvánítsa semmissé a kormány.
Az Egyesült Államok gyors reakciót adott a kialakult helyzetre; Washington válaszára már azt megelőzően sor került, hogy az iraki bizottság hivatalosan bejelentette volna az együttműködés felmondását (de már folyamatban volt annak előkészítése). John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én tett javaslatot arra, hogy török csapatok kell szárazföldi beavatkozást kezdjenek Irak területén. Napokkal később a török hadsereg bevonult Irakba, miközben az iraki kormány egyértelművé tette, hogy erre nem adott engedélyt. Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi az amerikai szenátusban elhangzottakra reakcióként kijelentette, hogy Bagdad nem engedélyezi az amerikai csapatok bevonulását, és nem ad engedélyt a tervezet részeként készülődő más országoknak – Törökország – sem a bevonulásra.
Az iraki kormány megszállásnak nyilvánította a török csapatok bevonulását, és nem elégszik meg az ENSZ BT-ben tárgyalásos úton történő rendezéssel. A szíriai háború tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyugati országok agressziója megállítható, ha a kormány rivális nagyhatalomhoz fordul; Szíriában az orosz légierő állította meg az ISIL előrenyomulását, ami október végére közel állt ahhoz, hogy megdöntse az ország legitim kormányát.
November 8-án Núri el-Máliki – iraki alelnök – bejelentette, hogy Irak egy regionális összeesküvés áldozatává vált, melynek eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy megbomolhat az ország területi egysége. Az alelnök úgy jellemezte az amerikai vezetésű koalíciós haderő tevékenységét, mint aminek nem áll szándékában a terrorszervezet felszámolása, ehelyett saját jelenlétét akarja állandósítani a régióban. Az alelnök emlékeztetett, hogy “több mint 60 ország alkotja a nyugati koalíciót, ami a legmodernebb fegyverekkel és légierővel már a 14. hónapja folytat katonai beavatkozást, és az Iszlám Állam még mindig működik az országban.” Az iraki alelnök emellett azt is kijelentette, hogy a nyugati koalíciónak nem célja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása, ehelyett Irak területi egységét akarja megbontani, hogy így kedvezőbb feltételeket idézzen elő bizonyos energetikai együttműködések megkötésére.
Az iraki alelnök hangsúlyozta, hogy az orosz légierő intenzív bombázásai Szíriában leállították a terrorszervezetek offenzíváját, és egyben új lelket öntöttek a sokévi háború által demoralizált szíriai kormányerők tagjaiba. Irak emiatt szintén Oroszországhoz fordul, hiszen egyértelművé vált, hogy a NATO-országok Irak legitim kormányának belegyezése nélkül küldenek katonákat Irakba – vagyis megszállják az országot. A kormányfő egyértelművé tette; a török csapatok bevonulása megszállás, és ugyanez vonatkozik az amerikai katonai jelenlétre is, amennyiben a legitim kormány jóváhagyása nélkül küldik be csapataikat Irak területére.