A szerb és belorusz elnök múlt héten letették a jelenlegi legnagyobb volumenű európai ingatlanfejlesztési beruházás, a Minszk Világ névre keresztelt projekt alapkövét. A 320 hektáron végrehajtott beruházás célja egy olyan többfunkciós modern üzleti negyed létrehozása, amely az Európai Unió, a balkáni országok és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatok gazdasági központjaként funkcionálna.

A ceremónia utáni nyilatkozatokból kitűnik, hogy mind a szerb, mind a belorusz vezetés a Balkán-félsziget stabilitásában és prosperitásában érdekelt. A belorusz elnök szerint “szimbolikus jelentősége lenne, ha 2016-ban Minszkben gyűlnének össze a volt Jugoszlávia utódállamainak vezetői.” Tomiszlav Nikolics szerb elnök pedig a kezdeményezésre adott válaszában kifejtette, hogy ez ügyben már megtörtént a szükséges kapcsolatfelvétel Horvátország, Szlovénia, Macedónia és Montenegró vezetőivel, így a teljes volt Jugoszlávia ott lesz Minszkben jövőre.

Amennyiben a nemrég aláírt Belgrád-Budapest gyorsvasúti szakasz két év alatti megépítését megcélzó beruházási egyezmény – mint a Kína által támogatott ún. balkáni selyemút első szakasza – létrejön, a transzeurópai közlekedési tengelyek fejlesztési irányában mélyreható változás jön létre, melynek gazdasági vonatkozásait Belorusszia teljes mértékben kiaknázná. A balkáni selyemút lényege, hogy a görögországi Pireusz kikötőjéből a Balkánon keresztül, szárazföldön, nagysebességű tehervasút-vonalon Európa belsejébe irányítaná az áruforgalmat. Így a Közel- és Távol-keletről érkező, és oda irányuló áruszállítás logisztikai vonatkozásában a Szuezi-csatornán átközlekedő teherhajók nem lennének az európai kontinens körbenavigálására kényszerítve. Ez egyrészt rendkívüli mértékben lerövidíti az áruforgalmi időtényezők összességét (utaztatás, rakodások), másrészt a közlekedési tengely fejlesztési irányának megváltozásával a tengeri rakodóhelyek kiaknázási lehetőségétől megfosztott országok szerepe is jelentősen felértékelődik a kontinens árucsere-bonyolítási útvonalán.

Ezt a helyzetet aknázná ki teljes mértékben – földrajzi elhelyezkedésénél fogva – Belorusszia. A projekt megvalósulása esetén Lengyelország szerepe az EU-Ázsia, és az EU-Eurázsiai Unió közötti áruforgalom lebonyolításában jelentősen leértékelődne. Mivel a lengyel politikai vezetés egyértelmű érdeke ennek megakadályozása, és ezen túl az Intermarium-koncepció Adriai-tengerig történő kibővítése (Horvátország, Szlovénia bevonásával), ezért ezen a vonalon egy olyan destabilizációs folyamat gerjesztése várható, amely a nyugat-balkáni országok és a közép-balkáni régió közötti ellentétek kiélezésével próbálja meg saját geopolitikai céljait érvényesíteni. A jövőre Belorussziában rendezendő, volt jugoszláv tagállamok vezetőit tömörítő “kis-balkáni csúcstalálkozó” pedig pontosan ezt hivatott megakadályozni.