Egészséges Magyarország és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolata, de az amerikai vállalatok nem akarnak versenyezni olyan cégekkel, melyek vezetői esetleg politikai befolyással bírnak. Colleen Bell szerint csak a korrupció elleni harc segít. A nagykövet közszereplése eközben egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok határozza meg a pártok fő kampánytémáját Magyarországon.

Az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy Magyarországon a politikai pártok továbbra sem a választók elsődleges igényeihez kell alkalmazkodjanak, hanem az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége folytatja a magyar közélet tematizálását. A távoli ország nagykövetségéről kihallatszó mind hangosabb kritikákat követően gyakorlatilag kivétel nélkül minden magyarországi párt az amerikai nagykövet által közölteknek kell megfeleljen. A migrációs válság okán törvényszerű volt, hogy a sajtó címlapjait a bevándorlókkal kapcsolatos hírek borítsák, ami sikeresen elterelte a figyelmet arról, hogy több ezer amerikai katona vonult be Magyarországra, emellett az amerikai légierő is állandósította magyarországi működését. A hazánkon átvonuló tankok zaját pedig az amerikai nagykövet kritikaáradata, és az arra hangosan helyeslő liberális sajtó kiabálása nyomta el. Colleen Bell beiktatását követően kijelölte, mivel kell kampányoljanak a magyarországi pártok – ami úgy tűnik, minden pártra itt és most kötelező érvényű.

Gyurcsány Ferenc – miután újra deklarálta a magyar miniszterelnöki posztra vonatkozó igényét – kijelentette, hogy a Demokratikus Koalíciót azért hozták létre, mert “az MSZP nem képes szembenézni a magyar politikai valóságot behálózó korrupt világgal”. A tavaszi ellenzéki tüntetések egy része szintén a korrupció elleni harc jegyében telt; az Együtt, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért közös demonstrációkon hangoztatta, hogy “összefogással meg lehet állítani a korrupció térnyerését”. Tóbiás József, az MSZP elnöke szintén kijelentette, hogy “a korrupció lebontása az MSZP célja”. Vona Gábor április 9-én egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Jobbik kormányra jutása esetén először a korrupciót számolná fel. A kormánypárt szintén közölte, hogy “az új párt és kampányfinanszírozási törvény a korrupcióellenes harcot szolgálja”. Látható, hogy a korrupció elleni harcot minden párt célként jelöli meg. A Jobbik saját kampánytényezőjének tartott korrupcióellenes hivatal szintén nem egyedi jelenség, de még csak nem is a román példa átvétele; már a Bajnai kormány idején, az MDF is javasolta egy ilyen hivatal létrehozását. A párt képviselői 2009-ben aktívan hangoztatták, hogy támogatják a Transparency International erre vonatkozó iránymutatásait (ahogy ma a Jobbik támogatja), miközben elutasítás esetén kijelentették, hogy a hivatal kizárólag a Fidesz és MSZP ellenérdekeltsége miatt nem jöhet létre.

Október végén az amerikai nagykövet nyilvánosan kijelentette, hogy Magyarországon rendszerszintű a korrupció, az amerikai vállalatok pedig aggódnak a befektetési klíma miatt. December 9-én kijelentette, hogy bár a két ország közti gazdasági kapcsolatok egészségesnek mondhatók, számukra nem elfogadható, hogy “az amerikai vállalatok a döntéshozók rokonaival kell versenyezzenek” a magyar piacért. Colleen Bell 2014. december 2. óta az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Bár Magyarországra január 19-én érkezett, a két dátum közti időszakban valamilyen formában szinte minden magyarországi párt küldött üzleti delegációt az Egyesült Államokba, így egyáltalán nem meglepő, hogy a pártok fő kampánytémája már egy éve az amerikai nagykövet későbbi kijelentéseinek megfelelően alakult. Hogy a magyar piacért az amerikai politikusok amerikai rokonai a magyar politikusok magyar rokonaival kell versenyezzenek, az sokak számára lehet irritáló, de önmagában egy természetellenes és tarthatatlan állapot, hogy a magyarországi pártok nem a választók elemi követeléseinek kell megfeleljenek, hanem egy távoli ország nagykövetségével folytatnak egyeztetéseket.