A Közel-Kelet ősi műkincseit gyűjtik be a terroristák, hogy a nyugati országokba csempésszék, és ott értékesítsék a feketepiacon. A pénz a dzsihádisták költségvetésébe megy, hogy abból tovább folytassák a fosztogatást.
Irina Bokova UNESCO-vezető elmondása szerint műholdas képek sokasága igazolja, hogy Irakban és Szíriában több ezer illegális ásatás történt a háború idején, és ezek máig folyamatban vannak. A terroristák ipari mennyiségben hordják el az országból a történelmi emlékeket, mert azokra nagy kereslet van a nyugat-európai és amerikai műkincspiacon. A háborús övezetben begyűjtött értékek gyakran magángyűjteményekben végzik, vagy a kereskedőkön keresztül nyugati országok múzeumaiba jutnak.
Az UNESCO vezetője szerint
szervezett “kulturális tisztogatás” zajlik Irakban és Szíriában, melynek célja, hogy a két ország kulturális identitását eltörölje.
Mark Altaweel, a University College London archeológiai intézetének kutatója szerint ugyan minden alkalommal könnyedén be lehet azonosítani, hogy a műkincsek Irakból és Szíriából érkeztek, de a tárgyak tucatnyi alkalommal gazdát cserélnek, mire megérkeznek Londonba. Szervezett bűnözői csoportok kiterjedt hálózata épült rá a közel-keleti háborús övezet kifosztására, és “gyakorlatilag semennyi esély nincs arra, hogy ezt a tevékenységet Európában bárki is megállítsa”.
A szakértő szerint az ISIL terrorszervezet kereskedői gyakran online aukciós házakban árulják a lopott műkincseket, melyek először valamely szomszédos ország közvetítőihez kerülnek, általában Törökországban vagy Libanonban. Onnan elszállítják más közvetítő-országba, azt követően pedig gyakorlatilag bármely ország műkincspiacán megjelenhetnek, és a pontos útvonalat lehetetlen visszanyomozni, mert tucatnyi közvetítő értékesíti tovább, mire egy műkincs megérkezik Európába.
Palmyra lerombolásáról és kifosztásáról már a nyugati sajtó is beszámolt, mint az ISIL barbár cselekedetéről, mert az ókori romváros az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A terroristák Baal-Shamin templomát augusztusban rombolták le, októberben pedig a római diadalívet gyújtották fel, ami kulturális jelentősége mellett elsődleges turistacélpont is volt a háború előtt. A templomok megsemmisítése után nem pontosan felmérhető az okozott kár, de az archeológusok szerint valószínűsíthető, hogy minden, ami mozdítható volt, a műkincspiacon végezte.
Az UNESCO-vezető “kulturális tisztogatásra” vonatkozó kijelentése teljességgel megalapozott, tekintve, hogy nem csak az ősi mezopotámiai istenségek templomait fosztották ki, de az úgynevezett “Arab Tavasz” során – a forradalmak leple alatt – ugyanez történt az észak-afrikai országokban is. Az egyiptomi Régiségek Minisztériumának becslése szerint Egyiptom ősi tárgyi emlékeinek közel egyharmada eltűnt a 2011-ben és 2013-ban zajló forradalmak idején.
A Hoszni Mubarak, majd Mohamed Murszi regnálásának véget vető forradalmak leple alatt rengeteg múzeumot és templomot kifosztottak. Zahi Havass, az egyiptomi Régiségek Minisztériumát Hoszni Mubarak uralma idején vezető archeológus szerint 2010-ben és 2012-ben készült műholdas felvételek összehasonlításakor az is egyértelművé vált, hogy nem csak a múzeumokat és templomokat fosztották ki, de a zavargások leple alatt ismeretlen csoportok az ország teljes területén illegális ásatásokat végeztek. Az archeológus szerint a Kairói Múzeumból elhordott tárgyak egy részét bűnözői csoportok felszámolása során vissza tudták szerezni, de az ellopott értékek jelentős része még mindig hiányzik, és feltételezhető, hogy az elkövetők külföldre csempészték.
A fentiek ismeretében értelmetlen olyan kijelentéseket tenni, miszerint az “Iszlám Állam” valamiféle fundamentalista muszlim ideológia miatt semmisít meg ősi tárgyi emlékeket. Ezek a “forradalmi csoportok” szemmel láthatóan a nyugati világ műkincsgyűjtő milliárdosainak keresleti igényét elégítik ki, amihez a térség lakosságának kulturális/vallási hátterét eszközként használják fel, hogy a jövedelmező üzletet “bálványok megsemmisítésének” leple alatt folytathassák.