A közelmúltban két olyan repülőgép-szerencsétlenség történt, amivel kiemelten foglalkozott a nemzetközi sajtó; az orosz A321 katasztrófája és az Ukrajnától elszakadó területek fölött lelőtt utasszállító repülőgép esetei azt mutatják, hogy két, nagyon hasonló esetet teljesen különböző politikai célokra használtak fel.

Dave Lindorff amerikai oknyomozó újságíró hívta fel a figyelmet arra, hogy amennyiben kizárólag a katasztrófa körülményeiről ismert tényeket vesszük figyelembe, a két eset nagyon is hasonló; gyakorlatilag se a Sínai-félszigeten lezuhant orosz A321, se az Ukrajna fölött lezuhant MH17 esetének vizsgálata nem zárult le végleg, a katasztrófa okai nem kerültek egyértelműen megállapításra, de a sajtó már igen korán, a tények ismerete nélkül is egy jól meghatározott irányba vitte el a történtek értelmezését. Lindorff szerint a két eset kapcsán a nemzetközi sajtó és a nyugati országok reakcióit kell figyelni, mert az emberek “valamilyen okból” már a tények ismerete előtt megkapták a számukra előkészített értelmezési keretet. A nyugati világ mindkét esetben az éppen aktuális ellenségképre hárította a katasztrófa felelősségét, és az Ukrajna felett lezuhant gép esetében az orosz felkelőket kellett okolni, az egyiptomi eset kapcsán pedig az ISIL terrorszervezetet – mindkét esetben a vizsgálatok lezárulta előtt, a tények ismerete nélkül.

Lindoff hangsúlyozta, hogy az amerikai hírszerzés felderítő tevékenységével “valami nagyon nincs rendben”, mert a két katasztrófára adott reakciók különbsége az abszurditás határát súrolja. A Sínai-félsziget felett lezuhant orosz repülőgép esetében alig egy-két nappal a katasztrófa után már nyilvánosságra jutottak különböző, a nyugati hírszerző szolgálatoktól “eredeztethető” információk, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy az utasszállító repülőgépet terroristák lőtték le. A nyugati sajtó különböző névtelen forrásokra hivatkozva próbálta alátámasztani a terrortámadást mint okot, gyakorlatilag már közvetlen azt követően, hogy a körülmények felderítése megkezdődött, és a vizsgálati bizottság még egyetlen hivatalos bejelentést sem tett. Napokkal a katasztrófa után állítólagos műholdas képekre alapozott “titkosított” információk “szivárogtak ki” az amerikai sajtóban.

Az újságíró ugyanakkor rámutatott arra, hogy Egyiptom jelenleg nem háborús övezet, ezért rendkívül “különös” lenne, ha az orosz repülőgép-szerencsétlenség esetében az amerikai műholdak nyomon követték volna a történteket, az ukrajnai katasztrófa során pedig nem. Utóbbi az MH17 lezuhanása idejében már háborús övezet volt, ami vélhetően több nyugati ország titkosszolgálata és az amerikai hírszerzés figyelmének középpontjában állt, mégsem “szivárogtattak ki” semmilyen műholdas fotót, ami egyértelműen alátámasztotta volna, hogy az orosz felkelők lőtték le a gépet. A Sínai-félszigeten történtek esetében már két nappal a katasztrófa után “nyilvánosságra jutott” az állítólagos kiszivárogtatott információ, miszerint az amerikai kémműholdak hőkamerái a kérdéses területen megfigyeltek olyan jelenséget, ami rakétakilövés lehetett. A névtelen hivatalnokokat idézve terjesztett információdömping attól a ponttól megállíthatatlanná vált; az orosz gép esetében a közvélemény már akkor is meg lesz győződve a terrortámadás “tényéről”, ha a vizsgálatok lezárultával valami egészen más okot tárnak fel, és arról hivatalos bejelentés történik, bizonyítékokkal alátámasztva. Most az Iszlám Állam a sajtó által felmutatott egyik ellenségkép, emiatt a többség tények nélkül is könnyedén elfogadja, hogy a gépet terroristák lőtték le.

Amennyiben igaznak bizonyulnak az amerikai sajtóban megjelenő értesülések, az egyben annak bizonyítását is jelenti, hogy az Egyesült Államok általa ismert információkat visszatartott az ukrajnai MH17 katasztrófája kapcsán, és azt a vizsgálat folyamata alatt mindvégig eltitkolta. Az ukrajnai szerencsétlenség esetében máig nem ismerni az amerikai kémműholdak által rögzített “hiteles” adatokat, pedig Ukrajna háborús övezet, ahol minden bizonnyal ott figyelnek az amerikai műholdak is – minden bizonnyal, hiszen Egyiptom felett is – állításaik szerint – jelen vannak, pedig Egyiptomban nincs háború.

Lindoff egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az amerikai kémműholdak nem figyelik az ukrajnai események, “igen különösnek mondható”, hogy ezzel szemben éppen a megfelelő időpontban rögzítik az eseményeket egy olyan helyszínen, ahol épp senki által nem várt terrortámadás történik.

Az újságíró emlékeztetett, hogy az ukrajnai eset kapcsán nyilvánosságra jutott műholdas fotók nem bizonyíték erejűek; azokon akár az ukrán kormányerők által kilőtt BUK rakéta is látni vélhető, miközben a vizsgálatok során Oroszország több alkalommal is felszólította az Egyesült Államokat, hogy amennyiben többletinformációval rendelkezik a katasztrófa körülményeiről, azokat ismertesse a vizsgálati szervekkel. Lindoff szerint a két katasztrófa közti különbség az amerikai külpolitika célkitűzéseiben keresendő; Ukrajnában az orosz felkelők démonizálásához szükséges volt olyan információk terjesztése, miszerint ők felelősek több száz civil haláláért. Eközben a Közel-Keleten az amerikai külpolitika olyan látszat kialakítására törekszik, miszerint az orosz fél nem tud eredményeket elérni az ISIL elleni harcban, a probléma az orosz beavatkozás hatására csak még nagyobbra nő, és végül Putyin rendszere ellen fordul. Erre már csak amiatt is szükségük van, mert az Egyesült Államok több mint egyéves katonai beavatkozás során nem tudott eredményeket elérni, és az orosz beavatkozás előtti hetekben a terrorszervezet közel jutott ahhoz, hogy megdöntse a szíriai kormányt. Lindoff szerint az egyszerű médiafogyasztó számára a valós tények talán soha nem válnak ismertté, az esetleges amerikai műholdas fotók pedig azt mutatják, amit az emberekkel láttatni akarnak.