Egy Szerbiában készült közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság többsége elfogadná az ország politikai és gazdasági unióra lépését Oroszországgal, mert az orosz államfőben jobban bízik, mint saját választott vezetőiben.
Az Új Szerb Politikai Gondolat (NSPM) magazin által végzett felmérés célja eredetileg annak kiderítése volt, hogy a lakosság milyen arányban támogatja a nyugati és keleti integrációt – az Európai Unióhoz csatlakozást, illetve az Oroszország által alapított unióval egyesülést. A felmérésben arról kérdezték az olvasókat, hogy melyik politikusban bíznak leginkább. Szerbia miniszterelnöke, Aleksandar Vucic a leginkább támogatott szerb politikus, benne a válaszadók 34,6%-a bízik meg. Őt követte Angela Merkel, aki a lakosság 7,3%-ának bizalmát érdemelte ki. Utána következett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 1,6%-kal, miközben Barack Obama amerikai elnökben mindössze a lakosság 0,5%-a bízik.
Az első helyen pedig nem saját országuk egy politikusa, hanem Vlagyimir Putyin áll, a szavazatok 36,1%-ával.
A szerbiai Blic napilap Neven Cveticanin szociológust kérte fel, hogy értelmezze a frissen publikált eredményeket. Ő úgy jellemezte Vlagyimir Putyin személyét, mint egy olyan vezetőt, aki egyszerre jeleníti meg a hagyományos értékeket, de eközben a globális társadalom számára is elfogadható – egyszerre emberközeli, de mégis határozott és célszerű. “Putyin globális jelenség. Erejével, karizmájával magára vonja az emberek figyelmét – emellett különleges életstílusa van, ami érdekli az embereket, függetlenül attól, hogy a politikában Oroszországgal szimpatizálnak, vagy ellene pozicionálják magukat. Pszichológiai értelemben, a férfiak azonosulnak vele, mert alfa személyiség. A nők többsége szintén előnyben részesíti az ilyen férfitípust.” Cveticanin szerint részben ennek köszönhető, hogy – ellentétben a politikusok többségével – Vlagyimir Putyin népszerűsége nem csak saját országára korlátozódik, hanem globális szinten népszerű vezető.
A felmérés során arról is kérdezték a szerb választókat, hogy az Oroszországgal történő politikai-gazdasági egyesülést, vagy inkább az Európai Unióhoz csatlakozást részesítenék előnyben. A válaszadók 68,2%-a (abszolút többsége) támogatná, hogy Szerbia politikai-gazdasági unióra lépjen Oroszországgal, de eközben mindössze 18,9 százalék adta azt a választ, hogy kifejezetten ellenezné az Oroszországgal egyesülést. Ezzel szemben az Európai Unióhoz csatlakozás tekintetében megosztott a lakosság; 46,8% elfogadná, ha a kormány az EU-csatlakozás mellett dönt, de eközben 41,5% határozottan ellenzi az Európai Unióba belépést. Az EU-csatlakozás tehát jóval nagyobb társadalmi ellenállásba ütközne, mint a politikai-gazdasági unióra lépés Oroszországgal, amit kevesebb mint a társadalom egyötöde ellenezne.
Marko Savkovic biztonságpolitikai szakértő a Blic magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy ez az összefüggés számos más ország esetében is mutatkozhat, hiszen Oroszország erőt mutat, határozott belpolitikai intézkedésekkel fenntartja a politikai stabilitást, miközben az Európai Unió válságról válságra sodródik, és vezetőinek határozatlansága, megosztottsága minden probléma megoldásának elsődleges akadályává vált. Amennyiben a szerbeknek egyértelműen választania kellene Oroszország és az Európai Unió közt, a felmérés szerint a lakosság 35,7%-a választaná Oroszországot, és mindössze 21,1%-a az Európai Uniót.