Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője nyílt levelet fogalmazott meg a nyugati ifjúsághoz, melyben felhívást intéz a nyugati fiatalokhoz, hogy fektessék le egy a helyes megértésen, egymás kultúrájának mély ismeretén alapuló korrekt és méltányos együttműködés alapjait az iszlám világgal, ennek során pedig a múlt szörnyű tapasztalataiból levont tanulságokat is vegyék figyelembe. A kapcsolatok új alapokra helyezéséhez azonban világosan kell látni, hogy a nyugati kultúra jelenleg milyen szerepet tölt be a más kultúrákkal folytatott interakciókban.

Irán legfelsőbb vezetője kitért arra, hogy a Párizsban történt elvakult terrortámadás többszörös kárt okozott a muszlim-keresztény kapcsolatok tekintetében. A nyugati világban a terrortámadások miatt nő az iszlámmal mint vallással szembeni ellenérzés, az ajatollah emiatt hangsúlyozta, hogy a világ muszlim hitű emberei is iszonyattal teli megvetéssel fordulnak a Párizsban történtekhez hasonló gonosztettek elkövetői és felelősei felé. Hamenei ajatollah ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a nyugati ifjúság köreiben a párizsi merénylet által okozott elbizonytalanodás és szorongás nagyban különbözik attól a fájdalomtól, amelyet Irak, Jemen, Szíria és Afganisztán lakosai tapasztalnak évek óta, hiszen “először is, az iszlám világ területileg nagyobb kiterjedésben, áldozatok számában nagyságrenddel több, és időben jóval hosszabb periódus óta van kitéve a terrornak és brutalitásnak. Másodszorra pedig, sajnálatos módon ezt az erőszakhullámot bizonyos nagyhatalmak támogatják.”

Az ajatollah az Európát ért támadásokat párhuzamba állította az izrael-palesztin konfliktussal is. “Miközben Európa lakói most pár napig otthonaikba menekülnek, és nem mennek ki a nyilvános terekre, a palesztin családok évtizedek óta még saját otthonaikban sincsenek biztonságban a cionista rezsim pusztító halálgépezetétől. Az izraeli rezsim kegyetlen brutalitása a palesztinok ellen páratlan.” Hamenei ajatollah felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy “míg a nyugat politikáját kettős mérce jellemzi, melynek egyik megnyilvánulása a jó és rossz terroristák megkülönböztetése, addig az erőszak gyökereit nem érdemes máshol keresni” (mint a nyugati országok külpolitikájában). Az ajatollah szerint ez a kettős mérce arra szolgál, hogy “a nyugati kultúra más népekre erőszakolja rá magát”. Emiatt kijelenthető, hogy

“az agresszió és a morális szabadosság váltak a nyugati kultúra fő elemeivé.”

A kettős mérce felemlegetése, és a nyílt levél közzétételének időpontja nem véletlen. Irán közel három évtizede nyújt menedéket a szomszédos Afganisztánt érintő sorozatos bel- és külpolitikai okok előidézte háborúkból menekülő afgánoknak. Az iráni területen tartózkodó menekültek száma a fent említett időszakra levetítve átlag évi 2 millió fő körül mozog. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR ) iráni képviseletének vezetője azonban egy a napokban kiadott nyilatkozatában világszinten egyedülállónak minősítette Irán a menekültek egészségbiztosításának megszervezése terén alkalmazott intézkedéseit, és nyilatkozatában a menekültek életkörülményeikkel kapcsolatos, oktatási, és egészségügyi ellátásukhoz kötődő rendszerek körülményeit Iránban a legjobb kategóriába sorolta. Ezen körülmények megteremtését és fenntartását az évi átlag kétmillió menekült számára Irán már közel harminc éve kizárólag saját erőforrásból biztosítja, mert a nyugati politikai elit érdekérvényesítési képessége a nemzetközi szervezeti struktúrában – így az UNHCR vonatkozásában is – ebben az időszakban maximalizálódott, és a nyugati vezetés által szankciók alá vont Irán a menekültek ellátásában semmilyen nemzetközi vonatkozású segítséget nem kapott. Ennek ellenére az iráni vezetés olyan példaértékű menekültügyi struktúrát épített ki – teljesen önerőből -, melyet az ENSZ illetékes hivatala is a legpozitívabb jelzőkkel értékel.

Ezzel összefüggésben érdemes egy a menekültek létszámában mostanára hasonló szintet elért, önmagát “befogadó országként” jellemző, szintén közel-keleti, még regionális hatalmi pontként jegyzett állam, Törökország menekültpolitikájával kapcsolatban is szemügyre venni a témát. Míg a számszerűen csupán egy éve a milliós szint felettire emelkedő szíriai menekültcsoportoknak Törökország nemhogy az alapvető egészségügyi-oktatási körülményeket nem képes biztosítani, de a török vezetés a menekültkérdésben az anyagi zsarolási potenciált látja az Európai Unióval szemben. Ennek kézzelfogható bizonyítéka a vasárnap lezajlott EU-Törökország találkozó, ahol Törökországnak 3,2 milliárd eurónyi pénzügyi támogatásról, az ország EU-s vízumkötelességének eltörléséről, és EU-csatlakozásának felgyorsításáról hoztak döntést a felek, cserébe azért, hogy Törökország visszatartsa a menekültáradatot. A megállapodással a nyugati világ valójában saját, más országokra gyakorolt agressziójának következményei alól mentesíti magát, miközben a nyugati társadalom nem hajlandó levonni azt a tanulságot, hogy a más kultúrák, más politikai rendszerek erőszakos megváltoztatására tett kísérlet ilyen eredményhez vezet (migrációs válság). A nyugati fiatalok felelőssége, hogy levonják ezt a tanulságot, és egy a politikában bekövetkező újabb generációváltással országaik külpolitikáját olyan irányba tereljék, ami elutasítja úgy az intervencionalista politikát, mint a nyugati kultúra feljebbvalóságának gondolatát.