A Terrorelhárítási Központ hiteltelenítését és nevetségessé tételét célzó médiakampányt kezdtek Magyarország balliberális sajtóorgánumai, melyek ezúttal egy a migráció biztonsági kockázatait kiküszöbölő állami szervet akarnak lejáratni.
Állami szervek esetében is gyakran előfordulhat, hogy rossz nyomon indulnak el, esetleg egy vélt fenyegetés kapcsán csak az intézkedést követően derül ki, hogy az a valóságban nem jelentett biztonsági kockázatot. Ennek ellenére a hétvégihez hasonló incidensek annak velejárói, hogy az emberek biztonságban élhetnek – normális esetben pedig az állami szervek háttérben zajló munkáját nem zavarja meg a sajtó által esetlegesen felkapott médiaszenzáció. A balliberális sajtóorgánumok azonban egyszeri, vagy kevés alkalommal előforduló elszigetelt eseteket is megpróbálnak felhasználni arra, hogy egy-egy konkrét eset felkapásával egy állami szerv egészét hitelteleníteni próbálják.
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője kedden bejelentette, hogy sorozatlövő fegyverekkel és robbanóanyagokkal rendelkező csoport tagjait fogta el egy hétvégi akciósorozat során. A TEK közleménye szerint kiemelten védett személyek biztonsága érdekében tett operatív intézkedések során hat embert vettek őrizetbe, és az akció során sorozatlövő fegyvereket, robbanóanyagokat és lőszereket foglaltak le. Hajdu János közlése alapján egy veszélyes terrorista csoportot sikerült elfogni, valamint utalást tett arra, hogy a fokozott megfigyelési tevékenység a Párizsban, november 13-án történt terrortámadást követően kezdődött.
Akiknek minden állami fegyveres szerv ellenségkép
Szerdán az Index újságírója bejelentette, hogy az intézkedés során nem iszlám szélsőséges csoport tagjait fogták el. A sajtóorgánum – szokásához híven – meg nem nevezett “biztonsági forrásaira” hivatkozva közölte ezt. “Az Index azonban biztonsági forrásokból már szerda reggel úgy értesült, hogy a két elfogás egyikében sem foghatott a TEK dzsihadista terroristát, hiába ködösítettek.” A lap láthatóan már az ügy nyilvánosságra jutásakor, konkrét információk ismerete nélkül annak bizonyítására törekedett, hogy a fegyverek és robbanóanyagok lefoglalásának semmi köze a bevándorláshoz. “Nem konkretizálták, miféle szélsőséges nézetekről van szó, és ezt nem is akarták kommentálni […] Sokan természetesen rögtön arra asszociáltak, hogy iszlám szélsőségesekről van szó, és a TEK egyáltalán nem sietett eloszlatni ezt a gyanút.”
Az Index már a konkrét információk ismerete nélkül olyan kontextusba helyezte a történteket, mely szerint a véleményalkotás elsődleges viszonyítási pontja az kell legyen, hogy az intézkedés során bevándorlókat fogtak-e el, vagy nem. Emellett indirekt módon azzal vádolta a Terrorelhárítási Központot, hogy az állami szerv ködösítést folytat és a terrorfenyegetést a migránsokkal kapcsolatos ellenérzések felkorbácsolására használja. Szerda estére az indirekt vádak teljes lejáratási kampányba csaptak át, melynek célja láthatóan egy állami szerv hiteltelenítése, vezetőinek nevetségessé tétele. A lap emellett utalásokat tett arra, hogy az állami szerv a parlament illetékes bizottságát is félrevezetheti.
“A Terrorelhárítási Központ közleménye alapján először mindenki arra gondolt, hogy iszlám szélsőségesekről van szó, és ezt a gyanút Hajdu János sem igyekezett eloszlatni. Az Index úgy tudja, a parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésén a TEK egy „nemzetközi, fajsúlyos ügyként” tálalta S. Rolandék elfogását, ezért mondták azt az ellenzéki politikusok a szeánsz után, hogy a TEK komoly munkát végzett.”
A sajtóorgánum alkalmazottja végső következtetésként a TEK vezetőjének vélt hátsó szándékaira tett utalásokat, valamint az állami szerv működésének szükségességét önmagában megkérdőjelezte. “Hajdu eközben folyamatosan sejtetett és félinformációkat csepegtetett el a sajtóban. […] Hajdu konkrétan roadshow-zott olyan információkkal, amelyekről még ő is csak feltételezésként beszélt, miközben olyan alapvető tényeket nem árult el, hogy milyen állampolgárok azok, akikről elmondta, hogy külföldiek. Sugalmazásokkal viszont bőven adott muníciót a közvéleménynek.” A Terrorelhárítási Központ vezetőjét hitelteleníteni szándékozó kijelentések mellett a lap láthatóan arra törekedett, hogy az állami fegyveres struktúra szükségtelenségének látszatát keltse. Ennek érdekében pedig olyan, korábban történt eseteket próbált elővenni, melynek során általuk nem terroristának tartott személyeket fogtak el. “Szeptember 16-án az M1 azt állította, hogy “meg nem erősített források” szerint a rendőrség elfogott egy “azonosított terroristát”. A Cipruson élő, ott munkavállalási engedéllyel rendelkező férfit a Terrorelhárítási Központ tömegzavargás részvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése bűntettének megalapozott gyanújával vette őrizetbe.”
Mint látható, a liberális sajtóorgánum véleményformálóinak ellenérzései közvetlenül kapcsolódnak a Magyarország déli határain felépített határkerítésnél történtekhez, vagyis egy olyan intézkedésekhez, mellyel a kormány megkésve ugyan, de megakadályozta, hogy az országba bevándorlók további százezrei – köztük terroristák is – érkezzenek.
Szeptember 16-án a hatóságok kiemeltek a lezárt határnál gyülekező, a magyar rendőröket dobáló tömegből egy férfit, aki a határ szerb oldalán arra biztatta a migránsokat, hogy törjék át a kerítést. A migránsok tömegeit a magyar hatóságok elleni agresszióra felbujtó személyt sikeresen kiemelték a tömegből, ezzel megakadályozván egy nagyobb – és véresebb – összecsapást.
A liberális sajtóorgánumok és az általuk favorizált politikai pártoknak azonban nem állt érdekében, hogy a fent említett intézkedés megtörténjen. Egy sok áldozattal járó, véres összecsapás a migránsok és a rendőrök közt ugyanis kiváló alapot szolgáltatott volna arra, hogy a balliberális ellenzéki pártok ismét diktatúrát kiálthassanak, a nemzetközi sajtó pedig támogassa őket. Ezt a támogatást egyébként is megkapták, bár a hatóságok szakszerű intézkedésének köszönhetően Magyarország erre semmilyen alappal nem szolgált. Ez az eset azonban egy állandó “tüskévé” vált, és elegendő indokot szolgáltatott a liberális sajtónak arra, hogy a biztonsági kockázatok ellen fellépő állami szervvel szemben lejáratási kampányt kezdjen. Mint a korábbi esetek során, a magyar hatóságok elleni médiaoffenzívához ezúttal is rendelkezésükre állt a nyugati sajtó segítsége.
Állami szervek hiteltelenítéséhez külföldi segítséget kapnak
November 26-án az ATV már arról számolt be, hogy a BBC szerint nevetség tárgya lett a Terrorelhárítási Központ. “A BBC budapesti riportere, Nick Thorpe egyenesen azt írta, hogy a terrorelhárítás osztaga a nevetség tárgya lett a hazánkban.” Az Index eközben arról számolt be, hogy Hajdu János vélhetően a szakértői vélemények ismerete nélkül tett elhamarkodott nyilatkozatot, és ennek köszönhetően lehetett eltúlozva a hétvégi intézkedésekkel kapcsolatos bejelentés. A történtek látszólag racionális intepretációja azonban csak a kritika irányának változását hozta; az Index ezúttal nem az állami szerv egészét próbálta hitelteleníteni, hanem annak vezetőjét próbálta a pozíció betöltésére alkalmatlanként feltüntetni. Ahogy a korábbiakban is, az Index újságírója a 26-án megjelent anyagban is névtelen forrásokra hivatkozva jelentett be általa lényegesnek tartott értesüléseket. “Egyébként nem ez az első alkalom, hogy szélsőjobboldali, zavaros ideológiájú magyarokat fegyverekkel kapcsolnak le, az elmúlt években több ilyen esett is volt. Biztonsági forrásaink szerint ez majdhogynem szokványos.”
A lap újságírója a 26-án megjelent anyagban szintén hangsúlyozza, hogy szerinte a hatósági intézkedés leglényegesebb eleme, hogy az milyen kapcsolatban áll a migránsokkal. “…egy olyan helyzetben, amikor Párizsban iszlamisták követnek el merényleteket és politikusok, valamint biztonságpolitikai szakértők riogatnak terrorveszéllyel, ez egy elég fontos információ, sőt az egyik legfontosabb.”
Mint látható, a liberális sajtóorgánumokat nem az adott intézkedés, nem a konkrét eset tényei foglalkoztatják, hanem a lehető leghamarabb megpróbál áttérni a hírinterpretáció egy olyan dimenziójára, melyben a konkrét esetet kiterjesztheti az állami szerv egészére vagy annak vezetőjére vonatkozó kritikára. A szakmai fenntartások helyett elsődleges viszonyítási ponttá válik, hogy mindez hogyan érinti a migránsokat, vagy a nyitott határok politikáját, melynek részeként ismeretlen személyek – akár fegyverrel is – korlátlanul beutazhatnak az országba.
Szeptember 18-án Hans-Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője kijelentette, hogy radikális szalafista csoportok a migránsokat segítő civil szervezetek tagjaiként és segítő önkéntesként tevékenykednek. Maassen elmondása szerint az ilyen, újonnan szerveződő terrorsejtek számára ideális álca valós tevékenységük elfedéséhez a civil szervezetek működtetése. A civil szervezetek támogatásának viszonylatában pedig fokozottan aktívvá vált a liberális sajtó, ami nem csak a bevándorlók megsegítését célzó karitatív programok, de a migránsokat segítő civil szervezetek kormányellenes megmozdulásait is támogatja. Mint a német titkosszolgálati vezető is kifejtette, a migránsokat segítő szervezeteket gyakran radikális iszlamista csoportok mozgatják, melyek érdeksérelem esetén jogvédő aktivisták egész szervezeteit is képesek mozgósítani. Ugyanezen csoportok pedig mindennapi érintettségük okán személyes kapcsolatokat építenek ki a liberális sajtó képviselőivel – akár név nélkül nyilatkozó forrásokként is megjelenhetnek egy liberális sajtóorgánum mögött, hiszen a lap a hatóságoknak sem köteles kiadni névtelen forrásainak személyazonosságát.
A migráció biztonsági kockázatait kiküszöbölő állami szervek elleni harc pedig láthatóan fokozódik, ami Európa más részein már utcai radikalizmusba csapott át. Október 25-én a londoni rendőrség szóvivője közölte, hogy több mint száz, bevándorló-párti aktivista támadt az Eurostar londoni állomása mellett várakozó rendőrökre. A liberális extrémisták tettlegességhez folyamodtak annak érdekében, hogy a hatóságok ne tudják megakadályozni a migránsok ellenőrzés nélküli bejutását Anglia területére. Ennek okán függetlenül attól, hogy a terrorelhárítás jelenlegi vezetője szakmailag alkalmas-e a posztra, vagy alkalom adtán esetleg a jelenlegi államhatalom rendjének megváltoztatása céljából mozgolódó hazafias szervezetek ellen is felléphetnek, hangsúlyozni kell, hogy a liberális sajtó tevékenysége alapvetően felforgatás céljával történik. A Soros György által népszerűsített “nyílt társadalom” ideológiája szerint ugyanis nem egy bizonyos típusú állam, vagy egy bizonyos kormány az ellenség, hanem önmagában az állam mint társadalmi jelenség ellenségkép az ő számukra.
Mivel a liberálisok számára az állam ellenségkép, ezért minden olyan állami szervet is ellenségképként mutatnak fel, ami aktív tevékenységével akadályozza az államhatalom lebontására tett próbálkozásaikat. Ahogy az egyének hibázhatnak, az állami szervek is követnek el hibákat – ennek okán azonban nem megengedhető annak kijelentése, hogy az állam egésze, vagy egy adott állami szerv egésze szükségtelen lenne – ahogy egy-egy konkrét eset alapján sem megengedhető olyan általánosítás, miszerint az állami szerv egészének munkája haszontalan lenne. A liberálisok viszont láthatóan ennek sulykolására törekszenek – és tekintve a társadalmi reakciókat, egyelőre sikerrel jártak.