Lettország belügyminisztere szerint a schengeni övezet fennmaradása szempontjából döntő tényező lesz, hogy az év végére sikerül-e minimálisra csökkenteni a bevándorlók számát, vagy a nem-európai állampolgárok milliói továbbra is korlátozás nélkül mozoghatnak a tagállamok területén.

Rihards Kozlovskis kijelentette; országa a továbbiakban nem támogatja a schengeni egyezmény fenntartását, ha az nem csak az egyezményhez csatlakozó európai országok állampolgárai számára teszi lehetővé a szabad mozgást Európa országai közt, hanem számos afrikai és közel-keleti ország állampolgárai számára is.

Kozlovskis kijelentette, hogy a migrációs válság az Európai Unió eddig elért legnagyobb eredményét – a “személyek szabad áramlását” – semmisíti meg, mert az Európába özönlő milliók személyazonosságát – külső határellenőrzés híján – az unió belső területein elhelyezkedő tagállamoknak is ellenőriznie kell – amit csak a határon tudnak megtenni. A migránsok millióinak Európán át történő vándorlása ahhoz vezet, hogy Európa a határellenőrzés vonatkozásában visszatér az Európai Unió előtti állapotokhoz; a személyazonosságot újra az országok közti határokon fogják ellenőrizni.

A miniszterelnök, Laimdota Straujuma eközben arról számolt be, hogy 2016 januárjában megkezdik a Brüsszel kvótarendszere által Lettországnak leosztott migránscsoportok elhelyezését. Ezen a ponton egyértelművé válik, hogy valójában nem csak a tagállamoknak, de az Európai Uniónak is szüksége van arra, hogy a tagállamok kerítésekkel vegyék körbe magukat. Kerítés nélkül ugyanis nem lehetséges a tagállamoknak kiosztott migránsok adott országban tartása. A schengeni övezet által biztosított szabad mozgás lehetővé teszi a bevándorlók számára, hogy az unió bármely pontjáról akár egy napon belül ismét Németországba utazzanak – ez a lehetőség azonban megszűnik, amint a tagállamok a schengeni övezet belső határait is elkezdik lekeríteni.