Oroszország szíriai beavatkozásával egy időben megkezdődött a nyugati média dezinformációs kampánya is; az amerikai sajtóorgánumok civil áldozatokról beszélnek, miközben a terroristák jelentős hányada civil.

Szerdán az orosz légierő gépei célzott csapásokat mértek az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásaira Szíriában. Marija Zaharova, Oroszország külügyminisztériumának szóvivője a LifeNews televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy gyakorlatilag abban a pillanatban, ahogy Szergej Lavrov az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kimondta az első szavakat a szíriai beavatkozással kapcsolatban, máris megjelentek a nyugati sajtóban a civil áldozatokról szóló jelentések. Zaharova szerint az információs hadviselésnek ez nyilvánvalóan egy jól előkészített lépése volt; az Egyesült Államok csak arra várt, hogy megkezdődjön az orosz beavatkozás, és abban a pillanatban terítették a “civil áldozatok” kulcsszó köré szervezett sajtójelentéseket.

Az amerikai védelmi minisztérium azzal vádolja Moszkvát, hogy az orosz légierő gépeinek célpontjai közt “valószínűleg nem is voltak terroristák”, viszont civilek annál nagyobb számban. Oroszország védelmi minisztériuma a későbbiekben nyilvánosságra hozta a bombázásokról készült felvételeket, valamint a beavatkozással kapcsolatos tájékoztatások során egyértelműsítve lett, hogy a légierő a terroristák lőszerraktáraira, kiképzőközpontjaira, logisztikai központjaira mért csapásokat, de lakott területen, polgári infrastruktúra ellen nem hajtottak végre támadásokat. A nyugati tömb és az orosz légierő beavatkozása közt ez egy alapvető különbség: míg utóbbi a terroristák állásait a hegyvidékeken bombázta, az amerikai légierő elsősorban az ország infrastruktúráját bombázta le. Washington közel egyéves szíriai beavatkozása során az amerikai légierő azt követően hajtott végre légi csapásokat, hogy a terroristák átvették az ellenőrzést egy-egy stratégiai fontosságú objektum – gyakran erőművek, olajmezők – felett. A terrorista csoport látványos sikerének ürügyén az amerikai légierő rendszerint magát az objektumot bombázta le, így néhány hónap leforgása alatt az ország infrastruktúrájának jelentős hányada megsemmisült, miközben rendszerint arról érkeztek jelentések, hogy a terroristák elhagyták a helyszínt, mire az amerikai légierő gépei megérkeztek. Washington külpolitikai célja az Asszad-rezsim megbuktatása, emiatt az amerikai beavatkozás is egy meghatározott céllal történik; megsemmisíteni mindent, ami a kormányerők számára stratégiai tényező, legyen szó akár olajfinomítóról, akár üzemanyagraktárakról. Ilyen feltételek mellett komoly veszélyt jelent az amerikai külpolitikai törekvések számára, hogy az orosz légierő tényleg a terroristák háttérbázisát semmisíti meg. Ennek a háttérbázisnak pedig kimeríthetetlen humán erőforrása van, így a terrorizmus tényleges felszámolása éveken át is elláthatja a sajtót halott nők és gyermekek fotóival.

Szíriában 2011 óta van folyamatban a háború, melynek során 11 millió ember otthona semmisült meg, és az ország közműhálózatának nagy része. Az európai országok kormányainak döntő hányada elismeri, hogy saját állampolgáraik utaznak Szíria területére, hogy csatlakozzanak valamely terrorszervezethez. Manuel Valls, Franciaország miniszterelnöke szerint összesen 860 személyt azonosítottak be, akik Franciaországból utaztak a konfliktusövezetbe, és valamennyien második vagy harmadik generációs bevándorlók. A CIA jelenleg közel tízezer főre becsüli a közel-keleti országokban, az ISIS soraiban harcoló, az európai országokból érkező terroristák számát.

Tízezer európai harcol Szíriában, és mindannyian civilek.

Európából főként nem képzett katonák utaznak Szíriába, hanem nagyrészt olyan személyek, akiknek felmenői valamely arab országban éltek, de évtizedek alatt sem tudtak integrálódni az európai társadalmakba. A Szíriába utazó fiatal dzsihádisták Európában mindannyian civilek. Mostanra ismertté vált a nemzetközi zsoldos-turizmus menetrendje is; az Európából Szíriába utazó fiatal dzsihádisták Törökországban, Jordániában, Libanon határ menti területein esnek át kiképzésen, onnan utaznak tovább a szíriai háborús övezetbe, ahol az Iszlám Állam zsoldot fizet nekik – gyakorlatilag egy terrorszervezet szerződéses állományú tagjaként tudnak zsoldosként “elhelyezkedni”. Eközben mindannyian civilek; tízezer európai, akik Európában iskolákat végeztek, fizették az adót, sokuknak stabil megélhetése volt, de ismertek jelentések rengeteg európai-arab fiatalról, akik 14-16 évesen csatlakoznak az Iszlám Államhoz. Ha Szíriában meghalnak, ők mind civil halottak. Aki gyermekként, apjával és fivéreivel csatlakozik a szíriai dzsihádhoz, később halott gyermekként fog megjelenni a sajtóban.

A fentiek ismeretében fel kell készülni arra, hogy Szíriában még nagyon sok halott civil, és nagyon sok halott gyermek lesz. A civil áldozatok egy része terrorista, aki, ha visszatért volna Európába, továbbra is civil lenne. A jelentések szerint pedig a szíriai dzsihádhoz csatlakozó minden tízedik nyugati állampolgár fiatal nő, emiatt rengeteg női holttest is marad majd a terroristák után. Mindez nem a katonai beavatkozás brutalitását mutatja; ehelyett arról tesz tanúbizonyságot, hogy egy-egy ország kormányának megdöntésében érdekelt erők továbbra is kortól, nemtől függetlenül tudnak tízezer civilt csatasorba állítani, és ehhez rendelkezésükre állnak a kellő gazdasági erőforrások, valamint az eszközként felhasznált kulturális/vallási háttér mélyreható ismerete.