Újabb világháború kirobbanásától tartanak világszerte, mióta megkezdődött az orosz beavatkozás Szíriában, és egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az országban két nagyhatalom fegyveres erői közvetlen összeütközésbe kerüljenek. Egy francia diplomata szerint azonban a látszat félrevezető, és ma már nem adottak egy világháború kirobbanásának feltételei.

Eric Danon francia diplomata és politikai elemző szerint, bár a világban egyre több lokális konfliktus alakul ki, melyek kiterjedt háborúhoz vezethetnének, ez nem jelenti azt, hogy az országok többsége készen állna újabb háborúkat kezdeni. A diplomata a Le Point francia napilapnak adott interjú során kifejtette, hogy ma a globális politikában már nincsenek jelen ugyanazok a tényezők, melyek a két világháború kirobbanását lehetővé tették. A diplomata felszólította a világ politikai gondolkodóit, hogy kerüljék el az elmúlt korszakok kliséinek használatát, melyek csak “aggodalmat okoznak”, de valós alapjuk ma már nincs; szerinte ugyanis ma már nem adottak azok a feltételek, melyek szükségesek lennének egy újabb világháború kirobbanásához, de eközben számos gátló tényező is jelen van, ami még valószínűtlenebbé teszi a totális háború forgatókönyvét.

A diplomata szerint a két világháború és a jelenlegi nemzetközi helyzet közt alapvető különbség, hogy ma nincs jelen egy olyan szuperhatalom, ami egy másik szuperhatalom ellen közvetlen katonai beavatkozást kezdene. A nagyhatalmak összeütközése indirekt módon és lokális szinten zajlik; az érdekszférák újraosztása van folyamatban, de eközben még a fokozódó háborús retorika ellenére sem hallani olyat, hogy Barack Obama Oroszország, Kína vagy India lerohanásával fenyegetőzne – ellentétben a második világháborúval, ami egy olyan nemzetközi környezetben robbant ki, melyben a német vezetés határozott területi igényeket jelentett be, nyíltan beszélt a Szovjetunió lerohanásáról. Danon szerint a fenti helyzet nem hasonlítható össze a mai ellenséges retorikával, ehelyett az sokkal inkább a hidegháborús környezettel hozható közös nevezőre, ami az érdekszférák újraelosztása köré szerveződött, de a kölcsönös megsemmisítés lehetősége kizárta a nagyhatalmak anyaországai közti közvetlen összeütközést. Ugyanakkor tény, hogy a világnak ma jóval nagyobb katasztrófákat okozhat az érdekszférák újraosztása, mint a hidegháború idején.

A diplomata kifejtette, hogy a szíriai orosz beavatkozás következményeit a sajtó túldimenzionálja. Az ugyanis egyértelmű, hogy a két nagyhatalom ellentétes érdekeket képvisel, emiatt az “Iszlám Állam elleni” légicsapásokat nem fogják összehangolni. Egy olyan forgatókönyv azonban elképzelhetőbb, hogy a két nagyhatalom közvetlen összeütközés nélkül, de egy adott országban a másik nagyhatalom proxy-szervezeteire mér csapást. Oroszország felszámolja a kormány ellen fegyveres harcot folytató csoportokat, míg az Egyesült Államok a kormányerők ellen léphet fel. A szakértő ugyanakkor kijelentette; annak minimális esélye sincs, hogy a szíriai konfliktus esetén a két ország légierőinek összeütközése a két nagyhatalom közti közvetlen háborúhoz vezetne. A diplomata szerint annak nagyobb a valószínűsége, hogy az amerikaiak – miután egyértelművé vált, hogy a térség egészét nem sikerült destabilizálni – a fennálló hatalmi rend mögé próbálnak beállni, és “megállapodásra jutnak” a szíriai államfőt támogató lokális hatalmi elittel.