Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy ejtsenek minden, Edward Snowden ellen felhozott vádat, és gondoskodjanak védelméről.
Az Európai Parlament 285 “igen”, 281 “nem” szavazattal fogadta el a határozatot, amely nem csak a vádak eltörlését írja elő, de arra is felszólítja a tagállamokat, hogy semmilyen körülmények közt ne adják ki Edward Snowdent “harmadik félnek”, vagyis az Egyesült Államoknak. Snowden személyét Európa ezentúl nem az amerikai elvárásoknak megfelelően “bűnözőként”, hanem kiszivárogtatóként és az emberi jogok védelmezőjeként ismeri el.
Snowden – az amerikai National Security Agency volt programozója – 2013-ban temérdek mennyiségű titkosított adatot szivárogtatott ki az Egyesült Államok általános megfigyelési programjáról, és ezzel bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az NSA nem csak az amerikai lakosság személyes kommunikációját tartja teljes megfigyelés alatt, de kiterjedt megfigyelési programot folytat Európában és a világ számos más országában.
Snowden 2013 augusztusában ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban, majd 2014-ben három éves tartózkodási jogot kapott. Az Egyesült Államokban 30 évi börtönbüntetésre ítélték kémkedés vádjával, amiért lerántotta a leplet az amerikai titkosszolgálatok kiterjedt megfigyelési programjáról.
Senki nem tudja pontosan, hogy az NSA volt programozója mennyi információt tudott kijuttatni. Az első kiszivárogtatások óta folyamatos az újabb információk nyilvánosságra hozatala, ami mostanra Németországban is tovább tüzelte az amerikai kormánnyal szembeni ellenérzéseket.
Az amerikai kémbotrányok kezdetével Európa azzal kellett szembesüljön, hogy egy szövetségesként nyilvántartott ország az európai társadalmak feletti teljes kontroll fenntartására törekszik, miközben nyíltan beavatkozik az európai országok üzleti életébe és belpolitikájába. Ilyen méretű nagyhatalmi nyomásgyakorlással szemben a kisebb országok önmagukban tehetetlenek. A változással számoló politikai elitek figyelme Németországra irányul, mert a német külpolitika az Európai Unió külpolitikájának egészét meghatározza. Magyar viszonylatban Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde utalt arra, hogy nemsokára megkezdődik Európa szabadságharca az Európai Unió amerikai kontroll alatt tartása ellen, és ennek a kis, térségi országok politikai elitjei is tudatában vannak.