A görög parti őrség honlapján megjelenő információk szerint csak szeptemberben 142 ezer illegális bevándorlót tartóztattak le. A NATO Európába szállítja a bevándorlókat, hogy rendfenntartó erőként tüntethesse fel magát.
A szerdán nyilvánosságra hozott információk szerint csak szeptemberben összesen 142 ezer illegális bevándorlót fogtak el a görög tengerparton, miközben mindössze 91 (kilencvenegy) bevándorlót akadályoztak meg abban, hogy elhagyja az országot. A görög útvonalon keresztül Európába érkező migránsok száma exponenciálisan nő: májusban 18000, júniusban 31300, júliusban 55000, augusztusban 107000 fő érkezett Görögországba, majd ez a szám szeptemberben meghaladta a 142 ezret. A Nemzetközi Bevándorlási Hivatal szerint idén 15-ször annyian érkeznek a Földközi-tengeren keresztül, mint 2014-ben.
Görögország – mint NATO-tagállam – ahelyett, hogy megvédené Európa és a schengeni övezet határait az illegális bevándorlóktól, a Földközi-tengeren Görögország felé úton lévő migránsokat összefogja (“kimenti”), és Európa partjaihoz szállítja. Mint a parti őrség által kiadott statisztika is mutatja, a százezer számra Európa partjaihoz hordott migránsokat utána szabadon továbbengedik Európába, akik így a balkáni útvonalon át eljutnak Magyarországig, majd tovább utaznak Németországba, Angliába és Svédországba.
Mivel Görögország NATO-tagállam, ez a gyakorlat láthatóvá teszi, hogy a NATO nem megakadályozza, hanem épp ellenkezőleg: segíti Európa elárasztását afrikaiakkal és közel-keleti bevándorlókkal.
Szeptember közepén huszonnyolc európai szabadkőműves páholy írt alá egy közös nyilatkozatot, amiben felszólították az európai vezetőket, hogy engedélyezzék a korlátlan bevándorlást, és ne zárják le az Európai Unió határait. A nyilatkozatot Görögország Nagypáholya is aláírta.
Az Európai Unió máig nem tudott döntést hozni a schengeni övezet külső határainak lezárásáról, Magyarország emiatt október 16-án a horvát határszakaszt is le kellett zárja.
A NATO érdekeltté vált a tömeges bevándorlás fenntartásában, mert az Európába importálja a biztonsági kockázatokat, és így megteremti a szükséges feltételeket (terrorfenyegetést) ahhoz, hogy a NATO rendfenntartó erőként próbálja újradefiniálni magát.