Az Európai Unió Bírósága kedden egy osztrák jogászhallgató ügyében kimondta, hogy a transzatlanti adatvédelmi egyezmény nem védi az európai fogyasztókat, hanem lehetőségeket ad egyes nem-európai cégeknek a felhasználók személyes adataival való visszaélésre.

Az ügy lefolytatását kezdeményező Max Schrems az NSA megfigyelési programjáról nagymennyiségű információt kiszivárogtató Edward Snowden esetét követően indított panaszt a Facebook ellen Írországban, ahol a közösségi hálót működtető vállalat európai székhelye található. Schrems rámutatott, hogy az amerikai törvények nem garantálják a felhasználók adatainak védelmét az amerikai kormány általános megfigyelési programjával szemben, miközben a Facebook az európai felhasználók adatait amerikai szervereken tárolja. Emiatt az európai felhasználók összes személyes adata és valamennyi metainformáció az amerikai hatóságok rendelkezésére áll, ami számos visszaélésre ad lehetőséget.

Írországban elutasították a keresetet arra hivatkozva, hogy a Safe Harbor egyezmény garantálja a személyes adatok mozgatását az Egyesült Államokba. A megállapodás ugyanis lehetővé teszi, hogy a vállalatok szabadon mozgassanak valamennyi felhasználókkal, ügyfelekkel kapcsolatos információt az Európai Unióból az Egyesült Államokba, a Facebook szolgáltatásán keresztül az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok így mindeddig legális módon jutottak hozzá az összes, Facebook-ot használó európai állampolgár személyes adataihoz, böngészési szokásaihoz, ami alkalmas teljes személyiségprofil készítésére.

Kedden az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a transzatlanti adatvédelmi egyezmény jogellenes, mert a Safe Harbor egyezmény lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy sértse az európai fogyasztók magánszféráját, és amennyiben az amerikai hatóságoknak ez szándékában áll, az egyezmény semmilyen védelmet nem biztosít az európaiak számára. Írország most az európai bíróság döntése mentén újra le kell folytassa az ügyet, és döntést kell hozzon arról, hogy a Facebook le kell-e állítsa az európai felhasználók adatainak amerikai szerverre továbbítását. A megfogalmazott állásfoglalás alapján pedig olyan döntés kell szülessen, miszerint a Facebook köteles leállítani az európai felhasználók adatainak kiszolgáltatását.

A Facebook mindeddig az amerikai titkosszolgálatok nagy volumenű információforrása volt, ami legális úton lehetővé tette (és teszi) az amerikai hatóságok számára a globális adathalászást. A globális hálózatról folytatott nagymennyiségű információgyűjtés azonban nem csak az egyén magánszférához való jogát sérti, hanem kiváló eszköz arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok az Egyesült Államok törekvéseit hatékonyabban tudják érvényesíteni az európai társadalmakban. A Facebook mostanra annyi felhasználóval rendelkezik, hogy a vállalat adatbázisa önmagában is lehetővé teszi egy-egy európai ország társadalmának modellezését. Ez egy kiváló eszköz amerikai titkosszolgálatok számára, hogy – többek között – nagyobb hatékonyságú kampánystratégiákat biztosítsanak Európában működtetett pártjaiknak, hatékonyabb marketingtevékenységgel juttassák előnyhöz vállalataikat az európai piaci környezetben, de egy-egy kormány megbuktatásához, “színes forradalmak” szervezéséhez is országspecifikus adatbázist biztosít számukra a Facebook.

Oroszországban szeptember elsején lépett érvénybe egy új adatvédelmi törvény, ami arra kötelezi a Facebook-ot, hogy az orosz felhasználók adatait oroszországi szervereken tárolja, és azt nem továbbíthatja idegen országba. Európának egy ehhez hasonló jogi háttérrel kellene garantálnia, hogy az európai társadalmak ne lehessenek nyitott könyv a nem-európai – a Facebook esetében amerikai – titkosszolgálatok számára. A Facebook európai működésének ilyen korlátozása az előfeltétele annak, hogy az Európai Unió képessé váljon az önálló döntéshozatalra, és független cselekvőként léphessen fel a globális politikában.