Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter bejelentése szerint Szerbia leállítja a teherforgalmat Horvátország irányából. Az intézkedés addig érvényben marad, amíg Horvátország meg nem nyitja a lezárt határátkelőhelyeket.
Stefanovic kijelentette, hogy semmilyen tehergépjárművet nem engednek át, amit Horvátországban regisztráltak, vagy onnan származó termékeket szállítana. Az intézkedés közvetlen előzménye, hogy
Aleksandar Vucic szerb kormányfő bejelentette, Belgrádban a szerb gazdaság megsemmisítését célzó intézkedésnek tekintik a horvát határzárat.
Ezzel ugyanis Szerbiára hárítják a tömegesen érkező bevándorlókkal kapcsolatos kiadásokat, ami a migránsok létszáma miatt egyre növekvő gazdasági terhet jelent Szerbia számára. Belgrád így ennek megfelelő választ adott, ami komoly csapást jelenthet a horvát külkereskedelemnek.
Vucic kijelentette, hogy Horvátország előzetes értesítés és magyarázat nélkül zárt le nyolc határátkelőhelyből hetet, ami így váratlanul érte Szerbiát, és nem volt idejük felkészülni a helyzet kezelésére. A kormányfő az Európai Uniótól kért magyarázatot a horvát határzárra, valamint egyértelmű állásfoglalásra szólította fel az Európai Unió vezetőit annak kapcsán, hogy befogadják-e a menekülteket, vagy a toleráns nyilatkozatok ellenére időhúzásra és a határok végleges lezárására törekszenek.
Magyarország korábban – a horvát példával ellentétben – előzetes értesítést adott a szerb kormánynak a várhatóan kiépülő határzárról. A szerb-magyar határzár építési munkálatainak kezdete előtt Magyarország és Szerbia kormánya több alkalommal egyeztetett a várhatóan kialakuló helyzetről, így Szerbiának volt ideje felkészülni a határzár hatásaira, a magyar kormánynak pedig volt ideje a szerb partnerek reakciójának kezelésére. A magyar-szerb határvonal tényleges lezárása előtt Szerbia központosított szervezéssel és gyorsított tempóban utaztatta tovább a migránsokat Magyarország területére. Lázár János pedig szeptember 4-én egy éjszakai sajtótájékoztató alkalmából bejelentette, hogy buszjáratokat szerveznek a migránsok számára, és elszállítják őket az osztrák határra, ezzel a migráció súlypontját a kormány Magyarország nyugati határszakaszaira helyezte át.
Ausztria és Németország később szintén lezárta a határokat, ami azt mutatja, hogy a korlátlan befogadás náluk sem működik. Horvátország szervezett módon kezdte a migránsokat Magyarországra hordani, emiatt szintén kérdésessé vált a térségi országok válságkezeléshez való hozzáállása. Szlavenko Terzic, Belgrád oroszországi nagykövete szerint a bevándorlás-kérdés első számú problémája máig az, hogy az Európai Unió vezetői ellentétes megnyilvánulásokat tesznek annak kapcsán, befogadják-e a menekülteket, vagy a határok mihamarabbi lezárására törekszenek. Vucic levele, amiben felszólította az Európai Unió vezetőit az egyértelmű állásfoglalásra, éppen időszerű volt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap felszólította a horvát kormányt, hogy a választási kampányt lehetőleg Horvátországban vívja meg, Magyarország és a térség más országai nem kívánnak a horvát választási kampány részévé válni.