Kelet-Európa országai elkezdték felismerni, hogy miközben komoly veszteségeket szenvednek el az Oroszország és az észak-atlanti tömb közt zajló szankcióháborúban, más országok újabb üzleteket kötnek Moszkvával.

Más országok üzleti kapcsolatainak zavartalansága miatt már a Visegrádi Csoport is beszállna az új orosz gázprojektbe, ami Németországba szállítana gázt a Balti-tengeren keresztül. A Literarni Noviny cseh újság arra hívja fel a figyelmet, hogy az ukrán konfliktus hatásai csak a felszínes diplomáciában mutatkoznak, a hosszú távú gazdasági kapcsolatokban nem. Miközben a kelet-európai országokban egész iparágak semmisülnek meg az orosz behozatali tilalom, és az Európai Unió oroszellenes szankcióinak hatása miatt, Németország és Franciaország mégsem hajlandó lemondani oroszországi érdekeltségeiről. Számukra nagyon hamar egyértelművé vált; Oroszország túl erős tényező ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják. A két ország mellett Ausztria is zavartalanul tovább ápolja üzleti kapcsolatait Oroszországgal, annak ellenére is, hogy az oroszellenes szankciók nemrég kiterjesztésre kerültek.

A Literarni Noviny hasábjain megjelent publicisztika rámutat, hogy a visegrádi országokat már rég nem az Ukrajnában zajló katonai konfliktus aggasztja, hanem az, hogy mindeközben kimaradnak az “Északi Áramlat 2” gázprojektből. Az új gázprojekt ugyanis minden diplomáciai bonyodalom ellenére lehetővé teszi Oroszország számára, hogy közvetlen Németországba exportálja a gázt – Ukrajna, Csehország, Lengyelország és Szlovákia megkerülésével.

A publicisztika pedig a visegrádi országok hivatalos aggodalmait visszhangozza. Szeptember elején Robert Fico szlovák miniszterelnök árulásnak nevezte a Németország által kötött új üzletet, ami több milliárd euró veszteséget okoz Ukrajnának és Szlovákiának. Fico azzal kommentálta az üzletkötést, hogy “bolondot csináltak belőlünk”. A kormányfő kijelentése annak köszönhető, hogy miközben Németország újabb orosz gázprojekthez csatlakozik, arra kérte Szlovákiát, hogy visszafelé értékesítsen a földgázt Ukrajnának, hogy ezzel “lehetővé tegye a Gazpromtól függetlenedést”. Szlovákia ezzel a Gazprommal kötött szerződést sérti, de a német vezetőket mindez nem zavarja, mert ők újabb szerződéseket írnak alá.

Andrzej Duda lengyel elnök eközben továbbra is az amerikai külügy állásfoglalását visszhangozza, és kijelentette, hogy a német és orosz cégek új gázprojektje “sérti Lengyelország érdekeit”. A cseh magazin szintén konkrétan említette, hogy “a lengyel államfő az amerikai érdek képviseletében jár el” ahelyett, hogy Lengyelország is részt venne a projektben. Mivel Németország, Franciaország és Ausztria az ukrán válság ellenére is saját érdekeit képviseli, a szankcióháború áldozataivá főként azok az országok válnak, akik tényleg komolyan vették az oroszellenes szankciókat. Végül idő és pénzbéli veszteséggel, de a Visegrádi Csoport egésze be kell szálljon az orosz projektbe, a veszteségeket pedig senki nem fogja nekik kifizetni.