Finnország mezőgazdasága több mint 400 millió euró veszteséget kellett elszenvedjen a szankcióháború miatt, ezért a Finn Mezőgazdasági Termelők Szakszervezete követeli az Oroszország elleni szankciók eltörlését.

Az Eurostat adatai szerint Finnország negyedik a szankciók által leginkább sújtott európai országok listáján, azon belül is a finn tejipar szenvedte el a második legnagyobb veszteséget az Európai Unióban. A tejiparuk 200 millió euró bevételtől esett el, ami a teljes iparág összbevételének 20%-a. Az ország egész mezőgazdasága mintegy 400 millió eurót veszített az orosz ellenszankciók – behozatali tilalom – miatt, amit Moszkva az Európai Unió gazdasági offenzívájára válaszként rendelt el.

Brüsszel korábban beleegyezett, hogy kártérítést fizet a finn gazdáknak, az Európai Unió szankciós politikája miatt elszenvedett 400 milliós veszteség után azonban mindössze 9 millió eurót fizettek. A Finn Mezőgazdasági Termelők Szakszervezete szerint az Európai Bizottság nincs tisztában az orosz embargó következményével, ami gyakorlatilag megsemmisítő csapást mért az ország mezőgazdaságára.

A gazdák most követelik, hogy az Európai Unió vagy fizessen a veszteségeikkel megegyező összegű kártérítést, vagy törölje el az Oroszország elleni szankciókat. Antti Sahi, a szakszervezet vezetője szerint az EU kizárólag a legnagyobb gyártókapacitással rendelkező cégeket próbálja megmenteni, hogy a helyzet esetleges rendezését követően azok a kistermelők kárára terjeszkedni tudjanak.

Sahi elmondása szerint az Európai Unió láthatóan nincs tisztában saját külpolitikájának következményeivel, és a szankciós politika fenntartása nem csak teljes iparágak megsemmisítéséhez, hanem a munkanélküliség robbanásszerű növekedéséhez vezet.

A szankcióháború ismét felhívta a figyelmet arra, milyen következményekkel jár Brüsszel azon törekvése, hogy a nemzetállamok függetlenségét végleg felszámolja. Az Európai Unió felé mindinkább kiszolgáltatottá váló tagállamok nem dönthetnek saját külpolitikájuk felől, ehelyett olyan emberek határoznak egy-egy nemzetgazdaság sorsa felől, akik azzal semmilyen kapcsolatban nem állnak, mindössze makrogazdasági statisztikát kapnak róla, így teljes iparágak megsemmisítése sem jár semmilyen következménnyel az ő életminőségükre és kényelmükre nézve.

Miközben a brüsszeli eurokraták meg sem érzik az általuk okozott problémákat, a megélhetésüket elvesztő termelők már hiába vonulnak a parlament elé, mert az már nem hozhat saját döntéseket. A gazdák emiatt szeptember 7-én kénytelenek voltak Brüsszelben tüntetni – legalábbis azon kevesek, akik egyáltalán megengedhetik maguknak, hogy felvonuljanak az Európai Unió egy távoli szegletébe, hogy érvényt szerezzenek akaratuknak.