Románia külügyminisztériuma bekérette hétfőn a magyar nagykövetség képviselőjét, amiért a bukaresti magyar nagykövet egy a román kormánynak nem tetsző nyilatkozatot tett egy román napilapnak.
Zákonyi Botond a Romania libera napilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastruktúrafejlesztés kapcsán folytatott együttműködéstől is függ, amiben a román fél részéről egyelőre nem látnak elegendő jóindulatot. Látványosan késik a román-magyar határon át húzódó úthálózat összekapcsolása, ami a nagykövet szerint kiemelkedően fontos lenne, de Románia csak a schengeni övezethez csatlakozás után hajlandó összekapcsolni tíz új utat Magyarországgal. A nagykövet szerint a magyar kormánynak az a benyomása, hogy a román kormány visszafelé tesz lépéseket, vagyis hátráltatja az együttműködést.
A román külügyminisztérium ennek kapcsán kifejezte “határozott egyet nem értését”. Bukarest szerint az új utakon a forgalom megindítása és az új határátkelők létesítése túl költséges lenne ahhoz képest, amekkora kereskedelmi forgalmat bonyolítanának. Egy nem létező útvonalon pedig értelemszerűen nem is lehet számottevő kereskedelmi forgalom. Így a románok időhúzása valóban alaptalan és szándékos akadályoztatásnak tekinthető – egy újabb ürügy a fejlődés hátráltatására, ami közvetlen visszavezethető a román kormány félelmeire.
Bukarest már-már paranoid módon viszolyog attól, hogy Magyarországot és a jelenleg Románia közigazgatási keretein belül élő magyar lakosságot korszerű úthálózat, tömegközlekedés kösse össze. Emiatt képesek szándékosan hátráltatni az infrastruktúrafejlesztést, főként azokban a régiókban, ahol jelentős számú magyar lakosság él. Szándékosan visszamaradottságban tartanák ezeket a területeket, hogy a határon túl rekedt magyar lakosság ne tudjon bekapcsolódni az anyaország gazdasági életébe. Láthatóan rettegnek a magyar úttól, és ebben az esetben a két országot összekötő “út” nem pusztán fizikai úthálózatot jelent, de a magyarság külön útját és újjáéledésének szimbólumát.
Áprilisban a Jurnalul National román napilapban megjelent egy szakértői anyag, miszerint Erdély rövid időn belül függetlenedni fog Romániától, és Bukarest nem tehet mást, mint hogy végignézi mindezt. Az Ilie Șerbănescu által írt elemzés abból vezeti le Erdély függetlenedésének várható bekövetkeztét, hogy az új nemzetközi környezetben a régiók a politikai határoktól függetlenül, gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, amire a politikának minimális ráhatása sincs. Șerbănescu elemzésében kifejti, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus, a régió számára Budapest és Bécs sokkal inkább meghatározó erőközpont, és a politika rövid időn belül követni fogja a gazdasági realitásokat.
A román szakértő szerint egyre látványosabbá válik, hogy a Romániába érkező német befektetések nem jutnak tovább a Kárpátok vonalánál; többnyire Erdély területére összpontosulnak, ami az elszakadást hivatott előkészíteni. Șerbănescu elemzésében arra is rámutat, hogy az utóbbi években szándékosan megkezdték Erdély visszakapcsolását Magyarország gazdasági vérkeringésébe, az autópályák. A szakértő emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Temesvárt és Kolozsvárt hetente több tíz repülőjárat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, és Frankfurthoz, miközben hetente alig néhány járat indul Bukarestbe. Szerinte az infrastruktúra összekapcsolása az erdélyi magyarság függetlenedését készíti elő.
A román kormány szintén emiatt retteg az úthálózat összekapcsolásától; a korszerű infrastruktúra megjelenésével az erdélyi magyarság néhány év leforgása alatt jóval szorosabb gazdasági kapcsolatba kerül az anyaországgal, mint a múlt század világrendjében, mesterségesen létrehozott román állammal. A politika pedig “rövid időn belül követni fogja a gazdasági realitásokat”.