Európát arra kényszerítik, hogy csökkentse kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, mindezt az ukrán válságra hivatkozva. Miközben Európa veszteségeket szenved el, Ukrajna tovább kereskedik az “agresszorral”.

A lengyel Obserwator Polityczny hírportál hívta fel a figyelmet arra, hogy Lengyelország hatalmas veszteségeket szenved el, amiért külső nyomásgyakorlásra követi az oroszellenes szankciókat, de eközben az intézkedés megalapozottsága megkérdőjelezhető, mivel Ukrajna továbbra is kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatokat ápol azzal az országgal, amire csak “agresszorként” hivatkoznak az ukrán politikusok, és szerintük “megszállás alatt tartja az ország egyötödét”. A lap szerint az ukrán-orosz kereskedelmi egyenleg annak megfelelően alakul, mintha semmi gond nem lenne a két ország közt. Miért kell mégis erre hivatkozva tönkre tenni az európai országok külkereskedelmét?

Lengyelországban több ezer munkahely szűnt meg a szankciók miatt, ezért fel kell tenni a kérdést, mégis mi értelme volt mindennek. Az ukrán szállítmányok továbbra is napi szinten mennek a Krím-félszigetre, miközben az ukrán oligarchák – még az államfő is – tovább üzletelnek Oroszországgal. Nem bojkottálják a Krím-félszigetet, elfogadták az államhatárok megváltozását, és tovább üzletelnek a Krím-félszigeten az orosz vállalatokkal. Az Obserwator Polityczny szerint mindez azt mutatja, hogy az európai politikusok hazudnak választóiknak, és ezért valakinek vállalnia kell a felelősséget.

“Az Egyesült Államok mindent elkövetett azért, hogy kiprovokálja az oroszellenes szankciókat. Közvetlen fegyverzi és kiképzi az ukrán katonákat, akik háborús bűnöket követnek el. A Nyugat konfliktust szított Transznisztriában, amit talán Moldovában és Lettországban folytat.”

A látszólag feszült helyzet ellenére azonban az ukrán oligarchák nem adják jelét annak, hogy valóban agresszort látnának Oroszországban. Az üzlet ugyanúgy megy tovább mint békeidőben, a Krím-félsziget és a Donbassz régió kereskedelme változatlan, Porosenko tovább üzletel Oroszországban.

“Miközben orosz agresszióról hazudoznak a választóknak, naponta több száz teherautó lépi át a Krím-félsziget határát az ukrán vállalatok szállítmányaival, és a kereskedelem tovább zajlik.”

A lap szerint emiatt fel kell tenni a kérdést; valójában kinek áll érdekében, hogy az európai országok veszteséget szenvedjenek el a külkereskedelemben? Vannak olyan országok, melyek az “orosz agresszió” ellenére tovább bővítik kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal. Ilyen ország például az Egyesült Államok. Washington gyakorlatilag amiatt erőlteti Európára az oroszellenes szankciókat, hogy hátráltassa vetélytársait és piaci előnyhöz jusson az Eurázsiai Gazdasági Unió irányába.

Alekszej Puskov, az orosz Állami Duma külügyi bizottságának vezetője már a szankciók első hónapjai után felhívta a figyelmet arra, hogy ezekkel az intézkedésekkel Washington az Európai Uniót akarja meggyengíteni. Annak ellenére ugyanis, hogy az amerikaiak szerint nem szabad kereskedni Oroszországgal, az amerikai-orosz kereskedelmi kapcsolatok közel tíz százalékkal bővültek. Európa eközben követi az amerikaiak “ajánlásait”, és a szankciók miatt csődbe mennek az orosz exportban érdekelt európai vállalkozások. Washington kiüti Európát az orosz piacról, és ezt az európai politikusok szolgalelkűsége teszi lehetővé.