Új központi nyilvántartást hozna létre a kormány, amiben tárolnák minden magyar állampolgár arcképét. Az intézkedés lehetővé teszi a hazai zsidóság listázását és egy hiteles cigány népszámlálás elvégzését is.

A Belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott törvénytervezet szerint egy olyan központi nyilvántartás jönne létre, ami kezdetben a hivatalos igazolványképekből épülne, és ahhoz valamennyi állami szerv hozzáféréssel rendelkezne. Az intézkedés nem igényel állampolgári közreműködést: a személyi igazolványok, vezetői engedélyek, útlevelek már létező képeit vonják össze egyetlen hatalmas adatbázisba. A tervezet véleményezésére szeptember 1-ig van lehetőség, így mire a lakosság többsége tudomást szerez az új adatbázisról, annak létrehozásáról már a hozzájárulása nélkül is végleges döntés született.

A belügyminisztérium a nemzetközi okmányhamisítás elleni harccal, bűnözők felkutatásának könnyebbé tételével, ismeretlen holttestek azonosításával, politikusok, védett személyek biztonságának garantálásával indokolja az új központi nyilvántartás létrehozását. Az intézkedés indoklása elsősorban az állampolgárokkal elfogadtatás megkönnyítését célozza. Az adatbázis létrehozásával párhuzamosan épül az új térfigyelő-kamera rendszer, melyek – némi modernizáció után – arcfelismerő programmal lehetővé teszik, hogy a hatóságok a körözött bűnözők tartózkodási helyéről friss információt szerezzenek.

Gyakorlati haszna azonban állambiztonsági szempontból jelentős: az adatbázis megkönnyíti a párhuzamos személyazonosságok kiszűrését, ami így a kémelhárítást tehermentesíti. Példának okáért: ha X.Y. nevű személy másodvonalas politikusként működik egy ellenzéki pártban, de eközben egy vagy több másik neve is van, melyeken a nyilvánosság számára ismeretlen üzletemberként folytatja tevékenységét, az új központi nyilvántartás azt egy megfelelő programmal képes lesz kiszűrni. Ez a hazai titkosszolgálatok személyi állományát tehermentesíti, miközben nagyobb humánerőforrás működtetését teszi szükségessé a hazánkban működő idegen titkosszolgálatok számára.

A belügyminisztérium tervezete emellett lehetővé tenné valós időben több tízezer személy lehallgatását, amit a telefon- és internetszolgáltatókra vonatkozó új szabályozással garantálna. Eszerint minden, legalább egymillió előfizetővel rendelkező szolgáltatónak olyan csatlakozási pontokat kell kialakítania, ami lehetővé teszi az előfizetők 0,1 százalékának online lehallgatását, követését.

A baloldali liberális körökben és a jobboldali ellenzék soraiban egyaránt elhangzott ennek kapcsán az orwelli világra utalás. Tény, hogy az adatkezelés központosítása egy a társadalom teljes ellenőrzés alatt tartása felé tett újabb lépés – de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugati országokban ez ma meghatározó trend, és amennyiben a kormány nem lép ezen a téren, más országok nagyobb rálátással rendelkezhetnek a magyar társadalom folyamataira, mint a magyar kormány. Ez a mindenkori kormány milyenségétől függetlenül egy nemzetbiztonsági kockázat, amit semlegesíteni kell.

Az új központi adatbázisnak azonban vannak más, alternatív felhasználási lehetőségei is, amivel a magyar társadalom “jobbra tolódása” miatt számolni kell. Az arcfelismerő programok működésének logikája ugyanis lehetővé teszi, hogy bizonyos módosításokkal a rendszer más attribútumokat is kereshetővé tegyen. A két világháború közt, amikor a mára ideológiai okokból száműzetésbe került rasszantropológia fénykorát élte, a kutatók még nem is álmodhattak arról, hogy tízmilliós mintán, digitalizált adatbázissal dolgozhassanak. Egy adott személy rasszjegyeinek megállapításához az adott személy közvetlen, személyes vizsgálata volt szükséges – fizikai eszközökkel. Ma egy szélsőjobboldali kormány kezében a központi arckép-nyilvántartás azonban lehetővé tenné, hogy az adatbázis akár bőrszín vagy más rasszjegyek alapján kereshető legyen. Egyetlen program, ami az ismerten zsidó származású személyek arcképei közti egyezéseket megállapítja – és az új adatbázis alkalmassá válik arra, hogy a keresett attribútumok alapján

a teljes hazai zsidóság listázása akár egyetlen irodából, nem több mint tucatnyi szakértő alkalmazásával történjen meg – anélkül, hogy arról a nyilvánosság tudomást szerezne.

Mindez azonban nem feltétlen lenne szükséges egy magyarországi zsidólista elkészítéséhez. Ahogy minden más rendezvényen, a zsidó kulturális rendezvényeken és zsinagógákban is megszámlálhatatlanul sok fotó készült, melyeken egy arcfelismerő program – a központi adatbázissal összevetve – felismeri az ott jelen lévők személyazonosságát.

Vannak olyanok, akik szerint Orbán Viktor neofasiszta diktátor. Mások tisztában vannak azzal, hogy az adatbázis felhasználása nem csak kormányrészről történhet; a mai világban az adatbázisok jönnek-mennek, nagyobb országok titkosszolgálatai akkor is megszerzik, ha a magyarországi szolgálatok mindent elkövetnek az adatok biztonságban tartásáért. Amint elkészül az adatbázis, kész a magyarországi zsidólista. Annak felhasználása pedig politikai folyamatok, aktuális nagyhatalmi érdekek kérdése. Mint mindig, a politikában ma is elképzelhetőek látványos fordulatok: 25 évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy egy akkor még liberális politikus végül a liberalizmus és multikulturalizmus elleni harc szószólójává válik, vagy egy ellenzéki politikus a parlamentben javasolja a zsidók listázását?