Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 csatornának nyilatkozva kijelentette; akár 300 ezer illegális bevándorló is érkezhet Magyarországra év végéig, és “sok olyan állítás beigazolódott, amivel a választók elsöprő többsége egyetért”.
A szóvivő szerint eddig megközelítőleg 100 ezren érkeztek illegálisan Magyarország területére, csak ebben az évben. Ezt az áradatot pedig kezelni kell, mert a gyakorlatban is beigazolódnak azok az állítások, amivel a magyar lakosság elsöprő többsége egyetért. A kormánynak ráadásul a kerítés építésén felül számos más intézkedést is meg kell hoznia, az illegális bevándorlás miatt ugyanis drasztikusan romlik a közbiztonság, a fokozottan érintett térségekben komoly gazdasági károkozásra kell válaszlépéseket találni.
Miközben a kormány előrehozta az építési munkálatok befejezésének kitűzött határidejét, és jelenlegi állás szerint a déli határzár augusztus végéig el kell készüljön, a baloldali liberális pártok számára továbbra is problémát jelent a határzár mint kollektív önvédelmi intézkedés. Balliberális ellenzéki pártok szerint “a kormány kisebbségbe jutott”, mert a nemzeti konzultáció kérdőíveit “csak alig több mint egymillió ember küldte vissza”, ami nem jelenti azt, hogy a lakosság többsége támogatná a kerítésépítést. A kormányszóvivő szerint ugyanakkor ez nem csak 5-6%-al több, mint a szocialisták jelenlegi támogatottsága, de ez egy erősen reprezentatív minta arról, mit gondol a magyar lakosság az illegális bevándorlás kérdéséről.
A “nemzeti konzultáció” jelentőségét vitató pártok láthatóan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy ez az eddigi legnagyobb mintán készített reprezentatív felmérés, amiben a magyar lakosság a bevándorlás kapcsán véleményt mondhatott. A közvélemény-kutató intézetek megkérdezései ugyanis rendszerint ezer fős mintával dolgoznak, vagyis mindössze ezer embert kérdeznek meg egy adott kérdésről, és az alapján általánosítanak a társadalom egészére. Csak nagyon ritka esetben, hatalmas anyagi ráfordítással készülnek olyan felmérések, amelyek akár tízezer embert is megkérdeznek egy adott kérdéskör kapcsán.
Tehát, amennyiben a baloldali pártok azt mondják, “csak egymillió ember támogatja a kerítés építését”, – rendben, elfogadhatjuk a választ, de ez esetben ki kell jelentenünk, hogy
a baloldal által végzett felmérések is csak arra a néhány száz emberre vonatkoznak, akik a megkérdezés során az adott választ adták
függetlenül attól, hogy a minta egésze reprezentatív vagy nem. Ugyanakkor, a kormány általi megkérdezés nem ezer főről általánosítás eredménye, hanem
több mint egymillió ember közvetlenül válaszolta a kormánynak, hogy igenis a bevándorlás probléma, amit kezelni kell.
A balliberális pártok szerint csak a megkérdezettek 12-13%-a küldte vissza a kérdőívet, ami nagyon rossz eredmény. Ez a kijelentés szintén egy torzítás; a közvetlen kapcsolatfelvétellel – pl. személyes megkérdezés, vagy telefonhívás – nem járó felmérések esetében ennél jelentősen rosszabb arány számít általánosnak és elfogadhatónak. A nemzeti konzultáció eredményességének értékelésére a megkérdezés jellegéből – nincs személyek közti dialógus – adódóan inkább az online közvélemény-kutatásokra érvényes visszaküldési arány az irányadó, ami rendszerint 3-5% körül alakul. Vagyis a nemzeti konzultáció kiemelkedően magasabb arányban érdekelte a lakosságot, mint más, közvetlen kapcsolatfelvétellel nem járó kutatások. Ez igenis arra utal, hogy a magyarság fokozottan érdekelt a bevándorlás elleni radikális intézkedésekben, és egy kiemelkedő motiváció mutatkozik arra vonatkozóan, hogy ilyen kérdésekben az emberek a kormány számára közvetlen választ adhassanak.