A horvát lakosság több mint 60%-a ellenzi az euró bevezetését, és ragaszkodik ahhoz, hogy Horvátország a jövőben is saját nemzeti valutáját használja.

Az Eurobarometer felmérése szerint a horvátok annak ellenére utasítják el az eurót, hogy pozitív képet alkotnak az Európai Unió jövőjéről, és a többség úgy gondolja, hogy az eurozóna túléli az újabb görög válságot. A válaszadók 73%-a szerint az eurozóna nem fog szétesni egy görög kilépés esetén sem, és mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy fele-fele esély van az eurozóna láncreakció-szerű szétesésére.

A horvát lakosság többsége nem külföldi érdekcsoportokat, hanem a görögöket hibáztatja a válság kialakulásáért, miközben az Európai Uniót, IMF-et és Európai Bizottságot csak a válaszadók 13%-a tartja felelősnek az újabb válságért. Horvátország 2013 július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, és a csatlakozás óta egyelőre nem érzik az emberek, hogy bármi is változott volna. Az ország éves szinten 730 millió eurót fizet az unió költségvetésébe, miközben csak 700 milliót kap vissza. Függetlenségét viszont ezzel részben elveszítette; az Európai Unió már csak meghatározott célokra adja vissza azt az összeget, amit Horvátország egyébként az Európai Uniótól függetlenül arra fordíthatna, amire a kormány akarja.

Az Európai Bizottság Horvátország belépésekor így számolt be a történésről: “Alig 20 éve Horvátország – Jugoszlávia tagállamaként – még a függetlenségért harcolt. Tíz évvel ezelőtt az ország csatlakozási kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz, ma pedig belépett abba a politikai és gazdasági közösségbe, amelynek kezdetei 1958-ig nyúlnak vissza.” Horvátország már nem harcol a függetlenségért, de az emberek továbbra is ellenzik az európai integráció mélyítését. Az euró bevezetését a lakosság majdhogynem abszolút többségében elutasítja.