A görög választók közel kétharmada visszautasította a nemzetközi hitelezők diktátumát, amivel pénzért cserébe politikai változtatásokat akartak rákényszeríteni Görögországra.
A szavazatok számlálásának több mint 90%-os feldolgozottságánál már egyértelműen látható, hogy Görögország nemet mondott a nyugati hitelezőknek, és az emberek nem hajlandók elfogadni, hogy akik a kormánynak kölcsönt adnak, azok a pénzért cserébe általuk elvárt politikai intézkedések meghozatalát szabják feltételül.
A választók több mint 61%-a mondott nemet a további megszorításokra. Alekszisz Ciprasz, Görögország miniszterelnöke az éjszaka folyamán egy televíziós interjúban kijelentette, hogy másnap már visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, és a lakosság abszolút többségének támogatását élvezve folytatják a hitelezőkkel az egyezkedést. Ciprasz kormánya ezzel jelentősen erősebb tárgyalópozícióhoz jutott, a népszavazás ugyanis kifejezésre juttatta, hogy a kormánynak teljes demokratikus legitimitása van a hitelezők feltételeinek visszautasítására, és a lakosság a következmények tudatában is támogatja azt a függetlenségi harcot, amit Athén a választásokat követően kezdett meg.
A referendum azonban nem csak erősebb tárgyalási pozíciót jelent, hanem a választási eredmények újralegitimálását is. Görögországban a 2015 januárjában tartott országgyűlési választásokon egy olyan kormány bukott meg, ami kritika nélkül elfogadta a nyugati hitelezők által szabott követelményeket, és a hitelezők összes diktátumát szolgalelkűen megvalósította. A referendum eredménye most azt mutatja, hogy a Ciprasz-kormány azóta nem veszítette el a választók bizalmát, és a lakosság abszolút többségének támogatását élvezi a függetlenségi harcban.
Az Európai Unió gyors reakciókat adott a kialakult helyzetre. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a görög nép döntést hozott ezzel a referendummal, amit tiszteletben kell tartani. Az Európai Bizottság szintén elfogadja a referendum eredményeit. Annak legitimitását nem is lehetne vitatni, tekintve, hogy a választási eredmények folytatólagosságának tekinthető. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azonban rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze kedd délutánra, ahol az EU vezetői a görög helyzetre adott lehetséges válaszokat vitatják meg.