Ugyanazon problémák miatt eshet szét az Európai Unió, ami a Szovjetunió széthullásának is kiváltó oka volt.

Vitalij Tretyakov – újságíró és politikai elemző, a Nezavisimaja Gazeta volt főszerkesztője – szerint kísérteties párhuzamok fedezhetőek fel a jelenlegi Európai Unió és a volt Szovjetunió közt, és ugyanazon problémák okozhatják széthullását is. Tretyakov alapvetően nem gazdasági problémákra vezeti vissza az unió széthullását, hanem az intézményi keretekben sem mindig nyomon követhető emberi tényezőre. A szakértő szerint az Európai Unió vesztét az fogja okozni, hogy vezetői túl gyorsan, túl nagy területeket akarnak beolvasztani az unióba, hogy ezzel az Egyesült Államok kedvében járjanak. Tretyakov szerint az Európai Unió vezetői fokozott nyomás alá kerültek Washington részéről, és kudarcként értékelik, ha nem sikerül a kontinens egészét, esetenként teljesen eltérő kultúrájú népeket is bevonni a közös térségbe. Ez a közös térség széthullása felé hajtó erőket segíti, a helyi elitek ugyanis mind gyakrabban mernek nyíltan szembeszállni a központi igazgatással.

Tretyakov szerint az Európai Unió bővítését mostanra főként az amerikai elit sürgeti, és ennek következményeként Washington részéről jóval nagyobb “támogatást” kapnak az újonnan csatlakozó országok, miközben azok felvételét a korábban csatlakozott tagállamok többnyire nem támogatják. Miközben számos nyugati szakértő hangoztatja, hogy a további bővítés az Európai Unió széthullásához vezethet, a brüsszeli elit rendszerint provokációnak tartja az ilyen véleményeket, és a kritikák elhallgattatására törekszik.

Az orosz szakértő kifejti, hogy miközben tudatában vannak az Európai Unió belső politikai életében is egyre látványosabban jelentkező problémáknak, az európai vezetők ugyanazon reakciókat adják a várható széthullásra, mint a korabéli Szovjetunió: igyekeznek elhallgattatni a velük nem egyetértő hangokat, és ideológiai kontroll alá vonni a helyi médiát (a tagállamokban). Tretyakov szerint a brüsszeli propaganda a korabéli szovjet propaganda mai megfelelője, és az nem csak a tagállamok lakosságát hangolja az Európai Unió ellen, hanem a helyi elitek is védekező reakciót adnak arra, hogy Brüsszel kivenné kezükből azt a médiamonopóliumot, amit évtizedeken át saját kezükben tarthattak.

A szakértő szerint a következő évek során a helyi elitek az Európai Unió ellen fordulnak, mert nem hajlandók elfogadni befolyásuk elvesztését a negyedik hatalmi ág felett. Mindez középtávon egy olyan helyzet előállását jelenti, amiben állandósul a hatalmi harc Brüsszel és a helyi elitek közt. Eközben a tagállamok elitjei között érdekegyezés alakul ki abban, hogy megakadályozzák Brüsszel központosítási törekvéseit. Tretyakov szerint ennek köszönhetően az Európai Unió a helyi elitek körében is ellenségképpé válik, ami a közös térség széthullásához vezet.