Száz halott és sebesült egy nap alatt – ez már háború

Június harmadikán reggel már elmondható volt, hogy a háború folyik tovább. Valakinek érdeke volt a Minszk-2 tárgyalásokat elszabotálni; valószínűleg azok az atlantisa gazdasági érdekkörök indították újra a háború gépezetét, akik túl sokat fektettek már be a jelenlegi kijevi bábkormányba és a külföldi zsoldos csoportokba, és nem engednék, hogy a befektetéseik veszteséggel záruljanak a békefolyamat miatt. A milícia jelentése szerint reggel négy óra harminc perckor az ukránok tüzérségi tüzet zúdítottak Donyeck külvárosára, a repülőtér környékére, heves tűzharc bontakozott ki Marinka településen. Erőteljes tüzérségi támadás érte Gorlovkát és Janakievót.

donyeck front térkép2

A Donyecki Népi Köztársaság fegyveres erők az utóbbi hetekben többször felhívták a figyelmet arra, hogy a kijevi kormány vezetése alatt álló hadsereg hatalmas csapatösszevonásokat hajt végre abban a zónában, ahonnan a minszki egyezmény értelmében véglegesen ki kellett volna vonni a nehézfegyvereket. A DNK katonai vezetése szerint  a mostani támadásokra már nem lehet ráfogni, hogy a szabadcsapatok, vagy zsoldosok magán akciója lenne. A támadások több szinten irányított, összfegyvernemi támadások, melyekre Kijev beleegyezését vagy parancsát adta. A legkomolyabb rakétás támadást az ukránok Avdejevka településről indították, amely eltalált egy kórházat is. A betegeket és sérülteket azonnal evakuálták. Csak Donyeck városában meghalt négy civil, több tucat sérült van. A harmadikai nap során több mint száz ember sebesült meg, vagy esett el a harcokban.

A DNK információi szerint az ukránok Marinka elfoglalására készülnek, a frontvonal mögött hatalmas erőket vontak már össze, a tüzérség folyamatosan lövi a települést. A június harmadikai támadás a front több pontján általában kézi fegyverekkel és aknavetőkkel indult, majd nap közben rákezdtek a grad rakétás egységek, míg végül becsatlakozott a nehéztüzérség és az MLRS egységek. Kivétel az az egy-két ütközési pont, ahol már eleve a nehézfegyverek kezdték meg a támadást. Estére a front teljes egészén – kisebb hézagokkal – folytak az összecsapások. A donyecki milícia egyik képviselője a helyi sajtónak nyilatkozva elmondta, már nem bírják tovább, napi szinten temetnek gyerekeket, fiatal nőket, anyákat a kiújuló harcok miatt. “Ha az ukránok háborút akarnak, megkapják, de a válasz rendkívül kemény lesz.” Eddig törekedtek arra, hogy bizonyos “normális” mederben tartsák a dolgokat, de ha egyszerűen nem lehet megbékélni az ukránokkal, akkor el kell taposni őket.

Másik oldalról egyre érdekesebb hírek érkeznek, többnyire az online közösségi médiából. Az ukrán újonc-sorozás már elért arra a szintre, hogy a sorozó biztosok felszállnak vonatokra, buszokra, elkérik az utasok igazolványát, és ott helyben kitöltik a behívóját, és átadják neki. Ilyen sorozási módszer demokratikusnak mondott államban egy évszázada nincs. A kijevi bábkormány felhívására összesen 13 000 embert sikerült besorozni, az előirányzott 70 000 helyett. Maguknak az ukránoknak is elege van már az egész háborúból, de ahogy az orosz felkelők fogalmaztak; úgy látszik, Kijev addig nem nyugszik, amíg nyugati érdekekért egy millió szláv meg nem hal.