Hende Csaba honvédelmi miniszter szerdán rendkívüli beszámolót kell tartson a parlamentben, miután idén már harmadik alkalommal történt rejtélyes technikai hiba magyar Gripen-vadászgépekkel.

• Márciusban a Magyar Honvédség Svédországból Magyarországra tartó gépénél mutatkozott technikai hiba. A gép biztonsági okokból a kassai repülőtéren szállt le.
• Májusban egy magyar Gripen vadászrepülőgép Csehországban, a Cáslav katonai repülőtéren túlfutott a leszállópályán. A gép összetört, miután a pilóta katapultált.
• Június 10-én, Kecskeméten a Magyar Honvédség JAS-39 Gripen vadászrepülőgépe kiképzési repülésre szállt fel – a felszállást követően technikai hiba jelentkezett, és a pilóta vészhelyzetet jelentett, mert nem sikerült behúzni a repülőgép orrfutóját. A katapult szintén meghibásodott, a pilóta csigolyatörést szenvedett.

A technikai hibák sorozatára mostanra ráépült a sajtó olyan véleményformáló tevékenysége is, amelyről feltételezhető, hogy nem az események logikus értékelése, hanem előre meghatározott célzattal történik. A fővonalú média a fenti eseteket annak alátámasztására használja fel, hogy Magyarország képtelen ellátni a légtérvédelmi feladatokat, mert ehhez nem adottak a technikai lehetőségek. Hogy Magyarország alig több mint tucatnyi működő vadászrepülőgéppel rendelkezik, az mindeddig nem volt elegendő indok arra, hogy ezek a sajtóorgánumok a légtérvédelmi képességek hiányáról beszéljenek. Most mégis ezt teszik, pedig védelmi képességek szempontjából nyilvánvalóan nem jelent nagyságrendi különbséget, hogy Magyarországnak tucatnyi Gripen vadászrepülőgépe van, vagy annyi sem.

A Magyar Nemzet cikke szerint Hende Csaba a valóságnál kedvezőbb színben tünteti fel a történteket, és a “balesetek miatt” látható, hogy “nem minden feltétel adott a baltikumi misszió teljesítéséhez”.

A technikai hibákat tehát egy jól behatárolható ürügyképzésre használják fel; annak deklarálására, hogy Magyarország nem rendelkezik megfelelő légtérvédelmi képességekkel.

Ennek magyarázatát fellelhetjük a térségi geopolitikában zajló változásokban, ami alapján a technikai hibák és a baltikumi misszió összekapcsolása nem tekinthető többnek, mint célzott dezinformációnak. Ennél ugyanis nagyságrendekkel fontosabb változás van folyamatban.

Június 3-án egy csehországi sajtóorgánum közölt információkat arról, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok akarja “biztosítani” Magyarország légterét. Az Idnes magazin értesülései szerint a “terrorizmus elleni harcra” és az “orosz veszélyre” hivatkozva folyamatban vannak a tárgyalások a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) légtérvédelmének egyesítéséről. A négy ország légtérvédelmének egyesítése azonban nem azt jelenti, hogy közösen látják el a légtérvédelmi feladatokat, hanem, hogy mind a négy ország átadja a saját légtere fölötti ellenőrzést az amerikaiaknak. A lap értesülései szerint hónapokon belül létrejöhet a megállapodás, melynek eredményeként mind a négy országba amerikai vadászrepülőgépeket telepítenének, és az amerikai légierő “védené” a Visegrádi Négyek egyesített légterét.

A folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos információt eredetileg Csehországban szivárogtatták ki, a védelmi minisztériumból név nélkül nyilatkozó forrásra hivatkozva. Ez a tárgyalássorozat azonban magyarázattal szolgálhat a rejtélyes technikai hibákra is. Fel kell tennünk egy igen fontos kérdést, ami magas megbízhatósággal működő katonai eszközök meghibásodása esetén minden esetben fel kell merüljön: ki érdekelt abban, hogy magyar vadászrepülőgépek rendszeresen meghibásodjanak? Olyan érdekközösségek minden bizonnyal érdekeltek benne, akik saját terméküket akarják eladni a Gripenek helyett, vagy saját katonai jelenlétüket akarják ráerőltetni Magyarországra, és ennek alátámasztására logikus, a beavatkozás megindokolására felhasználható ürügyekre van szükségük.

Tekintve, hogy folyamatban vannak a tárgyalások az amerikai vadászrepülőgépek Magyarországra telepítéséről, az Egyesült Államok egy ilyen, a Gripenek meghibásodásában érdekelt félnek tekinthető. Úgy gondoljuk, ha a Gripenek ügyét vizsgálatnak vetik alá, vagy a nemzetbiztonsági bizottság az úgynevezett “technikai hibák” lehetséges okait tárgyalja, ott a szabotázs kérdése is fel kell merüljön.