A román parlament névtelen szavazással megszavazta két új NATO-bázis megépítését Bukarestben.

A NATO kelet-európai “védelmi stratégiája” részeként igényelt bázisok megépítéséről feltűnően “demokratikus” módon, névtelen szavazással, 283-0 szavazati aránnyal döntöttek. A román demokráciában egyetlen politikus sem mert szembeszegülni egy ilyen fontos kérdés eldöntése során. Klaus Iohannis román elnök szerint a létesítményeket “az ukrán válsággal összefüggésben” és “Oroszország agresszív térségi politikája” miatt építik.

A két NATO-bázis egyikéből fogják koordinálni a bolgár és román haderő közös fellépéseit, így ebben a tekintetben is egy decentralizáció figyelhető meg a katonai szövetség részéről. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter megerősítette, hogy ugyanilyen létesítmények építését Lengyelországban, Bulgáriában és a balti országokban is tervezik, és az összeset az amerikai hadsereg fogja használni.

Románia ellenvetés nélkül kiszolgálja az amerikai külpolitika törekvéseit, mert a NATO-tagságtól reméli uralma fenntartását a magyar lakosságú területek felett. Június 4-én román képviselők kezdeményezték, hogy nyilvánítsák június 4-ét a “Trianoni Békeszerződés Napjává”, ami arra kötelezi a közoktatási intézményeket, hogy minden évben megünnepeljék Erdély Romániához csatolásának évfordulóját. A törvénytervezet megfogalmazói szerint ez egy “kiemelt fontosságú jogi eszköz, ami megalapozza a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat”. Egy ilyen nyers és udvariatlan fellépés annak deklarálását jelentette; Románia arra alapozza Magyarországgal kapcsolatos külpolitikáját, hogy jelentős, magyarok által lakott területeket tart közigazgatási és katonai ellenőrzés alatt, amiben az euro-atlanti nagyhatalom támogatását élvezi. A törvénytervezet megfogalmazói hangsúlyozták, hogy “a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható”. Ezek alapján a román politikai elit az EU- és NATO-tagságot tartja garanciának arra, hogy Románia továbbra is megszállás alatt tarthat magyar többségi lakosságú területeket.

Ilie Șerbănescu politikai elemző szerint minden abba az irányba mutat, hogy a magyarság a közeljövőben kivívhatja függetlenségét, és Erdély elszakadhat Bukaresttől. Románia számára a nyugati titkosszolgálatok közreműködésére szükséges ahhoz, hogy kontroll alatt tarthassa a magyarság elszakadási törekvéseit, emiatt a NATO összes követelését gondolkodás nélkül végrehajtja. Románia elsőként vállalta az amerikai rakétapajzs telepítését Kelet-Európában. Mircea Dusa román védelmi miniszter szerint a létesítmény még év vége előtt működőképes lesz. A miniszter egyúttal azt is kijelentette, hogy Románia a “stabilitás oázisa”.