Anyagi támogatás helyett (vagy azon felül) ezúttal politikai muníciót kaptak a magyarországi balliberális pártok Washington részéről.

Az amerikai Freedom House kedden nyilvánosságra hozta a “Nations in Transit 2015” című jelentését, amiben az egyes országok Washingtonnal fennálló alárendelt viszonyának rangsorolását láthatjuk, mindezt populista célú politikai felhasználásra alkalmassá téve, a demokrácia minőségeként magyarázva.

A Freedom House működéséről nagy vonalakban elmondható, hogy példaértékű demokráciának tartja a kizárólag az amerikai külpolitikának alárendelt pártokkal operáló, demokratikus váltógazdaságot működtető rezsimeket, miközben diktatúrának nevezi azokat a demokráciákat, melyek nem amerikai kontroll alatt lévő pártokkal operáló parlamenti váltógazdaságot működtetnek. A kettő közt többszintű átmenetet határoznak meg, ezekbe az euro-atlanti és eurázsiai szuperhatalom közti konfliktus-zónában elhelyezkedő országokat sorolják, attól függően, hogy ott milyen mértékű, és felbomlóban vagy kialakulóban lévő nyugati kontroll működik.

A Freedom House konszolidált demokrácia kategóriába sorolja azokat az országokat, ahol a kormánypárt és a váltópártok is amerikai befolyás alatt állnak. Ezekbe az országokba már nem kell exportálni a demokráciát, inkább innen kiindulva exportálnák azt: az ide sorolt országok többségében több ezer amerikai katona és amerikai csapásmérő erő állomásozik. Szlovénia, Észtország, Lettország, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia. A konszolidált demokráciák többségében jelenleg is NATO hadgyakorlatok vannak folyamatban, és az elmúlt hónapok során több száz amerikai páncélos vonult be, készülvén arra, hogy a rivális nagyhatalom érdekszférájába is elvigyék a demokráciát.

Nem-konszolidált demokrácia: ebbe a kategóriába olyan országokat sorolnak, ahol a pártok egy része amerikai ellenőrzés alatt áll, de a váltópártok összessége nincs amerikai ellenőrzés alatt. Az ilyen demokrácia az amerikai külügyi érdekérvényesítés szempontjából nem mondható tökéletesnek. Többnyire olyan országokat sorolnak ebbe a kategóriába, ahol fennáll annak lehetősége, hogy belátható időn belül nem amerikai kontroll alatt álló párt jut hatalomra, vagy szélsőséges esetben a kormánypárttal gondok adódhatnak (nem 100%-ban szolgálja ki az amerikai külpolitikát). Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Montenegró. A kategóriába sorolt országok többsége stabil nyugati kontroll alatt volt, de a pártok egy része alternatíva után kutat, ezért az amerikai demokrácia itt nem tekinthető konszolidáltnak. Hazánkat most sorolták ebbe a kategóriába. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy az amerikaiakkal katonai és gazdasági téren töretlen az együttműködés, politikai téren adódnak gondok. Az ellenzéki pártok és a kormánypárt egy része jelenleg is várja a konszolidációt.

Átmeneti kormány/vegyes rendszer: Ebbe a kategóriába azon országokat sorolták, ahol jelenleg a legintenzívebb az euro-atlanti és eurázsiai nagyhatalom közti konfliktus. A kategóriába sorolt országok esetében több helyen háború zajlik (Ukrajna) vagy zajlott a közelmúltban (Grúzia), puccsok sorozata történt, és a pártok egy része amerikai ellenőrzés alatt áll, másik része a közeli Oroszország felé fordulna. Az ilyen demokráciát nevezik vegyes rendszernek, a demokratikus váltógazdaság ugyanis vegyes összetételű. A pártok egy része amerikai ellenőrzés alatt, másik része rivális nagyhatalom ellenőrzése alatt áll. Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Ukrajna, Moldova. Ezek a demokráciák félig konszolidáltnak sem mondhatók, a nagyhatalmak fokozott érdekérvényesítése közepette ugyanis fennáll annak lehetősége, hogy az ország határait geopolitikai törésvonal mentén újrarajzolják.

Nem-konszolidált tekintélyelvű rezsim: ebbe a kategóriába olyan országokat sorol a “Freedom House”, melyek a rivális nagyhatalom érdekszférájának részét képezik, de az amerikai külpolitika érdekérvényesítése még bizonyos keretek közt elképzelhető. Koszovó egy a rivális nagyhatalom érdekszférájából illegális NATO-beavatkozással kiszakított terület, ahol egyik hétről a másikra is visszarendeződés kezdődhet. Ennek egyetlen akadálya az intézményesített korrupció, ami a területet átmenetileg nyugati kontroll alatt tartja. Örményország és Kirgizisztán az Eurázsiai Gazdasági Unió újonnan csatlakozó országai, ahol az eurázsiai integráció bizonyos fokáig még lehetséges némi amerikai beavatkozás, de kontroll alá vonni már nem tudják, ezért “diktatúra”.

Konszolidált, tekintélyelvű rezsim: ide a rivális nagyhatalom tagállamait és tagállam-jelöltjeit sorolják. Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamain az amerikai külpolitika nem tudja saját akaratát keresztülvinni. Ez egy magas ellenállású közeg az amerikai érdekérvényesítés számára, mert bármilyen téren közel lehetetlen az amerikai monopólium kiépítése. Ezekben az országokban teljes pártokat nem tudnak ellenőrzés alá vonni, így az amerikai demokrácia nyomokban sincs jelen. Tádzsikisztán, Oroszország, Kazahsztán, Belorusszia. Utóbbi az utolsó ország Kelet-Európában, amit még nem sikerült Washington ellenőrzése alá vonni, emiatt Belorusszia elnökét “Európa utolsó diktátorának” nevezik.

A Freedom House által konszolidált demokráciának nevezett országokban összevont amerikai páncélos haderő tekintélyes része Belorusszia határainak közelében helyezkedik el, amit Lukasenko elnök háborús készülődésnek és nyílt provokációnak nevezett. Belorusszia szintén hadgyakorlatokat rendelt el a határ mentén, mert okuk van tartani attól, hogy ők lesznek a demokráciaexport következő áldozata.

Az Orbán-kormánynak csak gratulálni tudunk a Freedom House értékeléséhez. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy amennyiben a kormány nem engedte volna át az amerikai páncélosokat, Magyarország most az átmeneti kormány / vegyes rendszer kategóriában lenne. Ezeknek az értékeléseknek nyomokban sincs köze a demokrácia minőségéhez, sokkal inkább annak deklarálását jelenti, hogy Magyarországon már nem minden párt áll Washington ellenőrzése alatt.