Panagotisz Lafazanisz görög energiaügyi miniszter szerint Görögország egyelőre nem kért nemzetközi segítséget az államcsőd-közeli helyzetben, de ha kell, Moszkva készen áll arra, hogy pénzügyi segítséget adjon.

A miniszter keddi bejelentése szerint az Európai Unió pénzügyi segítségének megtagadása nem jelentené a “világ végét”, vannak ugyanis más források, amihez folyamodhatnak. Lafazanisz a Rosszija-24 TV-csatornának nyilatkozva annak lehetőségéről beszélt, hogy amennyiben eluralkodik a káosz, legelőször Oroszországtól fognak segítséget kérni, mert korábbi megbeszélések alapján biztosak abban, hogy Moszkvától segítséget kapnak.

Görögország július 5-én tart népszavazást arról, hogy a kormány elfogadja-e a nemzetközi hitelezők feltételeit, melyek újabb megszorításokat írnának elő a pénzügyi segítségért cserébe. Lafazanisz szerint az Európai Unió megalázta a görög népet, és a népszavazás most egy lehetőséget jelent arra, hogy nemet mondjanak az Európai Unió fenyegetéseire.

A miniszter elmondása szerint Athén egy “B tervvel” készül arra az esetre, ha a “nem” szavazatok nyernek a referendumon, és a nemzetközi hitelezők nem hajlandók változtatni álláspontjukon. Ezt a “B tervet” nem részletezte, a nyilatkozatból azonban sejthető, hogy a nyugati követelések fenntartása esetén az orosz-görög kapcsolatok jelentős javulása várható, és Moszkva megszorító intézkedések megkövetelése nélkül is fog hitelt adni Görögországnak. Ez az együttműködés egyben új energetikai együttműködéseket is jelenthet, melyek különösen jövedelmezőek lesznek Athén számára, így valós, fizikailag is létező beruházásokkal stabilizálhatják a helyzetet.

A két segítségnyújtás közti jelentős különbség, hogy miközben a nyugati hitelezők a szociális kiadások csökkentését követelnék meg, Moszkva a költségvetés bevételi oldalának fokozásával tudna segíteni a görög gazdaság helyzetén.