Újabb kormányellenes tüntetések torkolltak erőszakba Macedónia fővárosában, ahol a kormányépületek környékén mostanra állandósultak az egymás közelében tartott kormányellenes és kormánypárti megmozdulások. Az újabb erőszakhullám hatására felmerült, hogy lemondhat a kormányfő és jövő áprilisban előrehozott választásokat tarthatnak.

Az Európai Unió Brüsszelbe hívatta a macedóniai kormány tagjait, ahol egy tárgyalássorozatot akarnak kezdeni egy átmeneti kormány felállításáról és a kormányfő azonnali lemondásáról. A macedóniai ellenzék nyíltan az Európai Unió követeléseit képviseli; Zoran Zaev, az ellenzéki szociáldemokraták vezetője követeli, hogy a kormány mondjon le, és valamennyien vegyenek részt Brüsszelben egy nyugati diplomaták bevonásával zajló tárgyalássorozaton, ami az ország jövőjéről határozna. Ezen a találkozón a nagyobb albán ellenzéki csoportok vezetői is részt vennének.

Az Európai Unió nyíltan és aktívan beavatkozik Macedónia belügyeibe – Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa gyakorlatilag megparancsolta a macedón kormánynak, hogy utazzon Brüsszelbe, és tárgyaljanak a lemondás feltételeiről, és egy előrehozott választásig felállítandó átmeneti kormányról.

Az Európai Unió olyan nyíltan fogalmaz meg követeléseket Macedónia kormányával szemben, mintha teljesen természetes lenne, hogy beavatkozhat olyan országok politikai életébe, melyek ráadásul nem is tagállamai.

A macedóniai ellenzék továbbra is a nyugatbarát ellenzéki sajtó által kiszivárogtatott információk mentén fogalmazza meg vádjait, ezek tekintendők a kormányellenes tevékenység középpontjának. Az ellenzéki pártok ennek megfelelően azzal vádolják a kormányt, hogy több mint 20000 embert figyelnek meg. Ugyan a hálózati társadalomban már aligha létezhet olyan ország, amely nem folytat tömeges megfigyelést, a lakosság ezzel többnyire nincs tisztában, így ideális eszköz a kormányellenes hangulatkeltésre. Az ellenzéki pártok emellett választási csalással is vádolják a kormányt, és erre alapozva követelnek előrehozott választásokat.

A kormány eközben kitart amellett, hogy az ellene felhozott vádak idegen titkosszolgálatok által, felforgatás céljából lettek nyilvánosságra hozva. Az Európai Unió lépései egyébként ezt teljes mértékben alátámasztják. Mindaddig, ameddig Macedónia kormánya az EU-csatlakozás felé tett bátortalan lépéseket, az ellenzék nem követelt előrehozott választást. Abban a pillanatban, ahogy Macedónia elfordult Brüsszeltől, az ellenzék választási csalást kiáltott, és a kormány lemondását követelték. Így aligha van más céljuk ezeknek az ellenzéki csoportoknak, minthogy bevonják Macedóniát az Európai Unióba, vagyis láthatóan egy idegen hatalom ügynökeként tevékenykednek.

Macedónia 2005 óta az Európai Unió tagjelöltje. A csatlakozási tárgyalások azonban még nem kezdődtek meg, és a jelenlegi kormánnyal nem is fognak. Ez a macedóniai konfliktus egyik elsődleges oka.

A Macedóniában zajló zavargások emellett közvetlen összefonódtak a Török Áramlat energiaprojekt megépítéséről folytatott tárgyalásokkal (a gázvezeték tervezett nyomvonala Macedónián át húzódik). Az országban radikalizálódtak a kormányellenes tüntetések, és ismeretlen fegyveresekkel kirobbant összecsapásban 8 rendőr vesztette életét azon a napon, amikor Ankarában megállapodás született a Török Áramlat építése megkezdésének időpontjáról. Az utóbbi hetekben zajló, kevésbé radikális tüntetéseket követően kedden kezdődött újra az erőszak Szkopje utcáin, miután a Gazprom megállapodott török partnereivel a gázárkedvezmény mértékéről, és így a Török Áramlat elé helyezett utolsó akadályt is félreállították.

Macedónia nem az egyetlen ország, amire nehéz időszak jön, ha elkötelezett Európa gázellátásának békés úton biztosítása mellett. Washington a projekt nyomvonalán lévő országokban szisztematikusan próbálja ellehetetleníteni annak megépítését. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy az Európai Unió gázellátása ne a Török Áramlattal, hanem egy olyan gázprojekttel legyen biztosítva, aminek fenntartása kizárólag az amerikai katonai erővel biztosítható. Az évekkel ezelőtt leállított, az utóbbi hónapokban újra előkerült Nabucco projekt útjában számos háborús övezet áll, miközben több nem-nyugati ország kormányát el kellene távolítani a hatalomból, hogy gázforrásaik a projektbe bevonhatóak legyenek. Amennyiben az Európai Unió elköteleződik a Nabucco projekt vagy annak más nevű változata mellett, az amerikai titkosszolgálatok közel-keleti tevékenységére és a Közel-Kelet országaiban fenntartott amerikai katonai jelenlétre lenne utalva az Európai Unió gázellátása, ami lehetővé tenné Washington számára, hogy az Európai Unió egészét saját befolyási övezetben tartsa.

Ha Macedóniában a kormány lemond, Európa Washingtontól való függetlenedése elé egy újabb akadály gördült. Amennyiben a kormány tartja magát, Washington a projekt más országait fogja nyomás alá helyezni. Május 30-án Panagiotisz Lafazanisz görög energiaügyi miniszter kijelentette, hogy Görögország is amerikai nyomásgyakorlásnak van kitéve a Török Áramlat miatt, és Washington el akarja érni, hogy ne adják meg a projekt építési engedélyét.