A görög kormány aláírta a megállapodást Moszkvával a Török Áramlat helyi szakaszának megépítéséről, lehetővé téve, hogy Athén az államcsőd szélén némileg fokozza saját gazdasági és politikai mozgásterét.

Miközben a nyugati szakértők az EU-IMF hitelezőivel folytatott megállapodástól teszik függővé a görög gazdasági összeomlás bekövetkeztét vagy elkerülését, a Ciprasz-kormány alternatív módszereket keres a válság megoldására, és erre egy középtávú megoldást jelentett az energetikai együttműködés, ami új bevételforrást fog jelenteni a görög állami költségvetés számára.

Görögország eközben már annak tényéből is profitál, hogy a területén halad át egy gázvezeték, amitől jelentős mértékben függ az Európai Unió gázellátása. Ez egy igen súlyos tárgyalási alapot ad a Ciprasz-kormány kezébe, aminek kihasználása már most is lehetséges, megépülése esetén pedig további lehetőségeket tartogat Görögország számára.

Alexisz Ciprasz nemrég Moszkvába látogatott, ahol sajtóhírek szerint szó volt egy az államcsőd bekövetkezése esetén a görög kormánynak adott orosz pénzügyi mentőövről. Vlagyimir Putyin orosz államfő azonban a megbeszélést követően kijelentette, hogy ilyen pénzügyi segítségnyújtásról egyelőre nem volt szó. A Török Áramlat megépítése azonban mindkét fél számára előnyös; Görögország jelentős bevételhez jut majd az országon áthaladó gáztranzitból, Oroszország számára pedig lehetővé válik, hogy az amerikai ellenőrzés alá került ukrán tranzitútvonalat megkerülve szállítson gázt az Európai Unióba.

2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje kijelentette, hogy az Egyesült Államok Ukrajna destabilizálására készül, és erre a célra több mint kétezer zsoldost vontak össze Bécs környékén. Ugyanazon év novemberében civil-látszatú kormányellenes megmozdulások kezdődtek Kijevben. 2014 február végére a kormányt eltávolították a hatalomból.

A kijevi puccsot követően egy radikális atlantista kormány jutott hatalomra, ami 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott. Abban az időszakban, amíg a kijevi kormány nem rendelkezett demokratikus legitimitással, az állami vagyon nagy részét kiárusították, és amerikai magánbefektetők számára értékesítették a gáztranzitrendszert, a főbb energetikai vállalatokat és nukleáris létesítményeket. Miután az ukrán tranzitútvonal amerikai ellenőrzés alá került, Moszkva bejelentette, hogy 2019-ben leállítja a gázszállítást Ukrajnán keresztül.

Azt követően az Európai Unió a Török Áramlat projekt segítségével juthat hozzá az orosz földgázhoz, az Európai Unión belüli szakaszok megépítése viszont a tagállamok költségén kell történjen, mert Brüsszel aktívan részt vett a kijevi kormány eltávolításában és így az ukrán tranzitútvonal megzavarásában.

A Török Áramlat nagy előnye, hogy politikai és gazdasági ütőkártyát ad a perifériaországok kezébe. Az első, a Török Áramlatot megépítő uniós tagállam Görögország. Azt követően Magyarországon ér az áramlat az Európai Unió területére, ami lehetővé teszi, hogy a következő kormányok erősebb tárgyalási pozícióhoz jussanak Brüsszellel szemben.