A Sanghaj Együttműködési Szervezet külügyminisztereinek tanácsa döntést hozott arról, hogy megadják a teljes jogú tagságot India és Pakisztán számára, amit júliusban fognak véglegesíteni.

A Sanghaj Együttműködési Szervezet alapításának oka eredetileg az volt, hogy elrettentse az Egyesült Államokat a térségben folytatott terjeszkedéstől, valamint, hogy megakadályozza, hogy Washington a Közel-Kelet országai felett is stabil befolyást építsen ki. Mostanra ennél jóval kiterjedtebb együttműködés zajlik; a tagállamok közösen lépnek fel a kábítószerkereskedelem, a belföldi terrorizmus és extrémizmus ellen. Először 2014 júniusában merült fel annak lehetősége, hogy a szervezetet integrálják a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével, így a gazdasági és kulturális együttműködésen felül egyetlen keleti katonai együttműködést létrehozva. Az “Új Világrendnek” nevezett egypólusú világrend felbomlásával a nem-nyugati országok szorosabb együttműködése lett a garancia arra, hogy a hidegháborúhoz visszatérés helyett egy többpólusú világrend jöjjön létre.

A szervezet tagjai jelenleg Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. India és Pakisztán mindeddig megfigyelői státusszal rendelkezett. Irán, Szíria, Belorusszia, Kambodzsa és Egyiptom belépéséről továbbra is zajlanak a tárgyalások, de idén először tűnt megalapozottnak az információ, miszerint Afganisztán a következő években a szövetség teljes jogú tagjává válhat. Afganisztán eddig szintén megfigyelői státusszal rendelkezett, és az amerikai invázió óta a regionális kábítószertermelés elsődleges forrása, ami komoly megoldandó problémát jelent a térségi országoknak. A szervezet tagállama közösen lépnek fel a határaik mentén működő terrorista csoportok ellen is, és közös választ adnak a helyenként – külföldi segédlettel – újjáéledő szeparatizmusra.