Az utolsó pillanatban elhalasztotta az Európai Parlament a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény létrehozásáról kiírt szavazást. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ennek hivatalos okaként azt nevezte meg, hogy túl sok módosító beadvány érkezett a dokumentumhoz, a pártoknak több időre van szüksége a megállapodás átgondolásához. Amennyiben nem akarjuk szépíteni a TTIP körül kialakult helyzetet (és nem akarjuk), elmondható, hogy az európai pártok nagy részének nem volt megfelelő a TTIP megállapodás, legalábbis annak jelenleg tárgyalt formája.
Nick Dearden, a “Globális Igazság Most” – brit központú szervezet – igazgatója szerint a szavazás elhalasztása mutatja, mennyire káros és már kialakítása előtt is ellentmondásos a TTIP, annak mostani formáját ugyanis a pártok nagy része nem fogadja el, emiatt érkezett nagyszámú módosító beadvány.
“Az EP-képviselők tisztában vannak azzal, hogy az európai népek nem akarják a titkos bíróságok felállítását, nem akarnak bírói hatalmat adni a multinacionális vállalatok kezébe, ehelyett a közintézmények oldalára állnak a TTIP-el szemben, és a munkakörülmények javulását akarják.”
Dearden szerint a pártokra nagy nyomás nehezedik a TTIP letárgyalása irányába, de ugyanakkor azt is tudják, hogy annak megszavazása radikális népszerűségvesztéshez vezet. Emiatt inkább időhúzásra törekszenek, és módosító beadványokat állítanak össze, csak hogy elnyújtsák ezt a kényszer hatására zajló folyamatot. Eközben már több mint kétmillió szavazat gyűlt össze a TTIP tárgyalási folyamatának leállítására, és az európai civil szervezetek különösen aktívak lettek, valamennyi nyugat-európai országban tömegdemonstrációk zajlanak a TTIP ellen.
A transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról szóló tárgyalások teljes titokban zajlanak, az EP-képviselőket már kész tények elé állítják a TTIP-et erőltető lobbicsoportok, akik az EP bevonásával csak demokratikus látszatot akarnak adni az egyezménynek, de annak letárgyalásába nem vonják be az érintetteket.
A TTIP lehetővé tenné, hogy a vállalatok pert indítsanak a tagállamok ellen, és dollármilliárdokat pereljenek ki azok költségvetéséből, ha úgy érzik, hogy piaci érdekeik sérülnek. A TTIP ugyanakkor nem változtatna a jelenlegi status quo-n, melynek sajátossága, hogy az Európai Unió egésze Washington befolyási övezetéhez tartozik, és a nagyobb multinacionális cégek nagyobb gazdasági erőt képeznek egy-egy tagállamnál, így valamennyi európai ország politikai pártjai rákényszerülnek arra, hogy előrejutásuk érdekében gazdasági érdekközösségek felé leköteleződjenek. Épp ellenkezőleg; a TTIP lényege, hogy jogi felépítményt adjon a jelenlegi status quo-nak. A TTIP letárgyalása elsősorban Washingtonnak sürgős – az európai országokban ugyanis egyre fokozódnak az Egyesült Államokkal szembeni ellenérzések, elsősorban annak hibás külpolitikája miatt. Németországban április közepe óta zajlik az amerikai kémbotrány, amiről a kelet-európai országokban azóta teljes a sajtócsend.
Jelenleg olyan folyamatok zajlanak Európában, ami abba az irányba mutat, hogy az Európai Unió függetlenítheti magát az amerikai befolyástól. Egy ilyen helyzetben a TTIP jogi eszközt jelentene az amerikai cégek számára, hogy azok megőrizhessék befolyásukat Európa felett. Az amerikai vállalatok ugyanis dollármilliárdokat perelhetnének ki egy-egy országból, ha az Európai Unió egy tagállamában veszélybe kerül a piaci monopolhelyzetük. Emiatt a TTIP a jelenlegi status quo jogi konzerválását jelentené; az országok érdekeltté válnának abban, hogy ne próbálkozzanak hazai vállalkozásokat előnybe juttatni az amerikai cégekkel szemben, mert az ilyen próbálkozások miatt a TTIP olyan csapást mérne az adott ország költségvetésére, hogy az amerikai cégek piaci monopóliumának megkérdőjelezése a várható nyereség/veszteség arány miatt nem érné meg egyetlen országnak sem.