A Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság közös nyilatkozatot adott ki, melyben kijelentik, hogy csatlakozni szeretnének az Oroszországi Föderációhoz.
A donyecki sajtószolgálat weboldalán is megjelenő nyilatkozatot a minszki béketárgyalásokon részt vevő küldöttek, Denisz Pusilin és Vladiszlav Deinego tették. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a minszki tárgyalási folyamatnak vége szakadt. Ukrajna a napokban újraindította a háborút, és az ukrán kontaktcsoport egy olyan tervezetet akart elfogadtatni az újorosz küldöttekkel, ami még Ukrajna részeként említi a Krím-félszigetet. A donyecki küldött nyilatkozata alapján azonban a Krím-félsziget kérdése már rendeződött 2014 márciusában, amikor a régió lakossága referendumot tartott és a szavazók 96%-ának akarata szerint újra Oroszország részévé vált. A szavazás eredménye, bár európai viszonyok szerint szokatlannak tűnhet, valószínűleg nem választási csalás, mert a Krímben nagyságrendileg ennyi az orosz lakosság aránya.
Ukrajna felbomlása Kijevben, a 2013-2014 fordulóján lezajlott atlantista hatalomátvétellel kezdődött meg. A Krím-félsziget az egyetlen, Ukrajnától elszakadó régió, amit elkerült a háború, és az egyetlen térség, ahol az utóbbi egy évben nem volt nagy számú civil halálos áldozat. Ez annak köszönhető, hogy Oroszország saját ellenőrzése alá vonta a területet, megkímélvén így a civil lakosság életét attól, amit a több évi háború jelent egy vitatott hovatartozású területen.
Ezzel szemben, bár a donyecki és luganszki régió szintén tartott népszavazást az Ukrajnától függetlenedésről, nem tudták elkerülni a vérontást, és a rendezetlen státusz nagyszámú civil halálos áldozattal járt, miközben a mai napig zajlik a háború a régióban, és az infrastruktúra, ipar egy része megsemmisült. 2014 májusában – közel 75%-os részvételi arány mellett – a választók 89%-a mondta ki az Ukrajnától elszakadást, miután a kijevi kormány betiltotta anyanyelvük használatát és oroszellenes soviniszta szervezetek bevonásával brutális megtorló akciókat kezdett a régióban. A két terület esetében nem volt jelen az a visszatartó erő, amit a Krím-félsziget esetében az Oroszországhoz csatlakozás jelentett, így a harcok a mai napig zajlanak.
Az időközben történt béketárgyalások eredménytelenül zárultak. A népfelkelők vezetői már a minszki tárgyalássorozat kezdetén jelezték, hogy az ukrán fél csak erőgyűjtésre használja a béketárgyalásokat, és amint beérkeznek a nyugati csapatok, a háborút tovább folytatják. A minszki tárgyalássorozat folyamán a népfelkelők küldöttei szintén hajlandóak lettek volna a kompromisszumra, vagyis, hogy Ukrajna részeként működjenek tovább, de ehhez az ukrán alkotmány módosítása, Ukrajna föderalizálása és decentralizálása lett volna szükséges. Kijev június első hetében azonban folytatta a háborút, kiújultak a harcok Donyeck külvárosában, mert az ukrán csapatok offenzívába kezdtek. Addigra a NATO-országok számos hadgyakorlatot kezdtek meg az ukrán határ mentén, amerikai katonák érkeztek Ukrajnába, és az európai országok elég fegyvert szállítottak Kijevnek ahhoz, hogy folytassa a háborút. A harcok kiújulása után vasúti szállítással érkező orosz katonai szállítmányt láttak Mariupol felé haladni, tegnap pedig a Kárpáthír számolt be arról, hogy egy NATO-konvoj átlépte Ukrajna határát.
Mindez arra mutat, hogy a minszki béketárgyalások valószínűleg véget értek. A civil lakosság védelmét szem előtt tartva, Donyeck és Luganszk vezetői azt a visszatartó erőt szeretnék magukénak tudni, amit az Oroszországi Föderációhoz csatlakozás jelentett a Krím-félsziget számára. Ugyanakkor nem feltétlenül kell csatlakozniuk ahhoz, hogy az orosz hadsereg bevonuljon az orosz többségű régiókba. Az orosz Állami Duma és a Föderációs Tanács politikusai egyetértenek abban, hogy amennyiben a háború kiújul, megadják az államfőnek a rendkívüli jogosultságokat, hogy katonai erőt vessen be külföldön. Vezető orosz politikusok szerint Oroszország beavatkozhat a többségi orosz lakosság védelmében, és egy olyan helyzet állhat elő, mint a Dnyeszter Menti Köztársaság esetében, ahol orosz békefenntartók állították meg a vérontást.