A Gazprom orosz energetikai cég megállapodott török partnereivel a gázszállítások összes feltételéről. Ezt ma Alexander Medvegyev, a vállalat elnökhelyettese jelentette be, hozzátéve, hogy a török Botas vállalattal is sikerült előzetes megállapodást elérni a gázárkedvezmény mértékéről.

Oroszország és Törökország a következő hetek során egy új kormányközi megállapodásban rögzítheti a Török Áramlat projekt összes részletét. Az új gázvezeték a Brüsszel aknamunkája miatt meghiúsult Déli Áramlat megfelelője, módosított nyomvonallal, hozzárendezve az utóbbi évek során történt geopolitikai fejleményekhez.

Oroszország 2014 decemberében jelentette be, hogy kivonul a Déli Áramlat projektből, miután Brüsszel évtizedes aknamunkával és adminisztrációs akadályokkal végleg ellehetetlenítette a projekt megvalósítását. Tavaly november végén orosz delegáció járt Törökországban, ahol döntés született a Török Áramlatról mint alternatív projektről. November végi hírek szerint az új projekt részeként a két ország elhagyja a dollár és euró használatát a gáztranzitban, ehelyett a török és orosz nemzeti valutát fogják használni a kifizetések bonyolításakor. Vlagyimir Putyin orosz államfő Törökországból nyilatkozva jelentette be az új projekt megkezdését, majd Recep Tayyip Erdogan látványos Amerika-ellenes retorikát kezdett, ami arra utalt, hogy Törökország olyan, jelentős előnyt kapott az új energetikai együttműködéssel, ami hosszú távon gazdasági ellensúlyt képezhet az amerikai befolyással szemben. Ennek hatására Ankarába utazott Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, hogy meggyőzze a török kormányt arról, “jobban tenné, ha nem üzletelne az oroszokkal és nem kacsintgatna kelet felé”.

Erdogan Amerika-ellenes retorikája Mogherini látogatását követően mérséklődött, és Törökország szándékosan Oroszország számára elfogadhatatlan mértékű gázárkedvezményt követelt, amivel a tárgyalások átmenetileg holtpontra jutottak.

Erről a holtpontról hónapokon át nem mozdult el a tárgyalássorozat, miközben európai és amerikai részről a Nabucco projekt feltámasztására történtek próbálkozások. Moszkva végül törökországi magánvállalatokkal tudott megállapodásra jutni, melyek elfogadták az ajánlott gázárkedvezményt. Az állami többségi tulajdonú Botas vállalattal csak most körvonalazódik a megállapodás, miután egyértelművé vált, hogy az jelentős piaci hátrányba juthat, mert Oroszország állami együttműködés híján kizárólag magánvállalatokon keresztül exportálná a gázt.

A tárgyalássorozat során egy ponton sikerült áttörést elérni, amikor is a két fél megállapodott a Török Áramlat építési munkálatai megkezdésének időpontjáról. Amerikai részről a tervezett projekt nyomvonala mentén azonnali beavatkozás történt; még a megállapodás napján radikalizálódott egy kormányellenes tüntetés Macedóniában, az összecsapás során több mint 30 rendőr megsebesült, 8 rendőr pedig életét vesztette egy fegyveres összecsapásban, miután ismeretlen fegyveresek elfoglaltak egy rendőrőrsöt. Macedóniában az ellenzéki sajtó szintén azt követően kezdett kiszivárogtatásokkal a kormányellenes hangulat fokozásába, miután megkezdődtek a Török Áramlatról folytatott tárgyalások.

Május 30-án Panagiotisz Lafazanisz görög energiaügyi miniszter kijelentette, hogy Görögország is amerikai nyomásgyakorlásnak van kitéve a Török Áramlat miatt, és Washington el akarja érni, hogy ne adják meg a projekt építési engedélyét.

A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy Washington szisztematikusan, a projekt nyomvonala mentén próbálja ellehetetleníteni az új energetikai együttműködést, ami lehetővé tenné, hogy Európa mentesüljön az amerikai befolyás alól. Washington ehelyett olyan gázprojektet akar ráerőltetni az Európai Unióra, ami állandó háborús övezetekből biztosítaná az Európai Unió gázellátását, ami így az USA közel-keleti jelenlététől, az amerikai katonai erőtől függene. Ahogy Macedóniában a projekt építéséről megállapodásra reakcióként robbant be a mesterségesen gerjesztett, kaotikus helyzet, valószínűsíthető, hogy a mai megállapodás miatt is újabb tragikus események történnek a Török Áramlat nyomvonala mentén. A Török Áramlat ellehetetlenítése ugyanis az egyetlen biztosítéka annak, hogy Washington megőrizze európai befolyási övezetét, ami hosszú távon az amerikai katonai erőre lenne utalva.