Elfogadhatatlannak tartja a Demokratikus Koalíció, hogy Magyarország független cselekvőként lezárhatja saját határait a menekültáradat elől.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke és EP-képviselője írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az egyértelműen foglaljon állást, “ütközik-e az uniós joggal” az, hogy hazánk lezárja a Szerbiával közös határszakaszt, és ennek kapcsán módosítja is a vonatkozó törvényeket. Niedermüller szerint a menedékjogi törvény módosítása után az már nem menedékjogi, hanem deportálási.

A DK alelnöke szerint ráadásul az is

“felháborító, hogy a javaslat a puszta életüket mentő emberekkel akarja megfizettetni a költségeket.”

A radikális atlantista párt politikusa úgy gondolja, hogy Brüsszel segítségével felülírhatja a magyar lakosság abszolút többségének támogatását élvező pártok döntését, és Brüsszel egy alig 5%-os párttal együttműködve arra kötelezheti Magyarországot, hogy engedjen be napi 1500-2000 észak-afrikai és közel-keleti bevándorlót.

Ugyanakkor Niedermüller érvelése – a láthatóan bomlasztó szándékon felül – érthetetlen, ugyanis a szerbiai határ túloldalán már nem a schengeni-övezet található, így azon a határszakaszon nem vagyunk kötelesek a személyek szabad mozgását biztosítani. A “közvetlen életveszély” megfogalmazás szintén szándékos túlzásnak nevezhető. Egy menekült addig van közvetlen életveszélyben, ameddig elhagyja a háború sújtotta övezetet. Amennyire tudjuk, Görögországban jelenleg nincs háború, a görög partokat elérő menekültek már nincsenek közvetlen életveszélyben.

A Demokratikus Koalíció célja az euro-atlanti integráció radikális mélyítése, ezért radikális atlantista pártnak nevezhető. A párt egyetlen célja az amerikai mintára kialakított Európai Egyesült Államok felépítése, aminek minden más kérdést alárendel. Egy ilyen államképződmény megalapítása azzal járna, hogy a tagállamok minden állami jogkört átadnak egy európai kormánynak, vagyis az Európai Egyesült Államok felépítése Magyarország tényleges felszámolását jelentené. A Demokratikus Koalíció ennek érdekében azt a gyakorlatot alkalmazza, hogy a tagállam belpolitikájában felmerülő problémákat mindig idegen hatóságok bevonásával akarja megoldani, hogy hozzászoktassa a választókat az idegen hatóságok feljebbvalóságának gondolatához. Mint mindig, a DK most is sietve az Európai Bizottsághoz fordult, mert a magyar lakosság által nekik megítélt alig 5% (friss mérések szerint) nem elég arra, hogy érdemben beleszólhassanak hazánk politikai életébe.