A Forza Italia képviselői azt tervezik, hogy előterjesztenek egy javaslatot, ami előirányozza, hogy Olaszország törölje el az Oroszország elleni szankciókat. Ezt Silvio Berlusconi, a párt elnöke, Olaszország volt miniszterelnöke jelentette be, miután a Fiumicino repülőtéren találkozott Vlagyimir Putyinnal. Berlusconi elmondása szerint a szankciók nem egyeznek Olaszország érdekeivel, és komoly károkat okoznak a külkereskedelemben, anélkül, hogy bármi előnyük származna belőle. A volt kormányfő emellett kifejtette, hogy azt szeretnék, ha az olasz kormány végre elszánná magát, és más országokat is meggyőzne ugyanerről, emellett amerikai partnereiket is megpróbálják meggyőzni arról, hogy a hidegháborús retorikához visszatérés már nem lehetséges.
Berlusconi hangsúlyozta, hogy ő ahhoz a generációhoz tartozik, ami túlélt két olyan atomhatalom közti összeütközést, melyek bármelyik pillanatban a Föld teljes lakosságát kiirthatták volna, ha bevetik a birtokukban lévő nukleáris arzenált. Szerinte bizonyos szempontból érthető, hogy a fiatalság egy része kapható az Oroszország elleni keményvonalas propagandára, de csak amiatt, mert még nem éltek meg hasonló helyzetet.
Silvio Berlusconi legutóbb 2008 májusától 2011 novemberéig volt Olaszország miniszterelnöke. Az európai sajtóban kétes hírnévre tett szert büntetőügyei és politikai múltja miatt, miközben késői politikájának jelentőségéről nem sokat hallani. Berlusconi kormányai bár többnyire Amerika-barát politikát folytattak, ő volt az első politikus, aki a válságidőszakban felismerte, hogy nem a tagállamoknak van szüksége az Európai Unióra, hanem épp ellenkezőleg; fennmaradása érdekében az EU-nak van szüksége a tagállamokra. A volt kormányfő nem csak felismerte, de kihasználta az ebben rejlő lehetőségeket, és a válságidőszak kellős közepén erőteljesebb retorikába kezdett Brüsszellel szemben, mert rájött arra, hogy bármely tagállam komoly engedményeket tud kiharcolni, ha a kormány kilátásba helyezi az Európai Unióból kilépést.
Berlusconi esete precedens értékű volt, és akaratlanul is új irányvonalat szabott meg az euroszkeptikus (mérsékelt atlantista) politikának. Mivel kihasználta az Európai Unió sérülékenységében rejlő lehetőségeket, személyét igen hamar a legkülönbözőbb bűnügyekkel hozták összefüggésbe, és átmenetileg távoznia kellett a politikából. Brüsszel akkor Berlusconi lemondatásán keresztül véghezvitte akaratát, a képviselők többsége pedig az Európai Unió nyomására elfogadta az EU-IMF által követelt megszorító intézkedéseket.