Sven Mikser, Észtország védelmi minisztere üdvözölte Washington azon döntését, hogy nehézfegyverzetet telepít Kelet-Európába. Elmondása szerint ez megerősíti a térségi országokat abban, hogy a NATO “meg tudja védeni őket”, és június 24-25-én, Brüsszelben tárgyalni fognak az amerikai katonai jelenlét további fokozásáról.

Szombaton a New York Times közölte, hogy a Pentagon további ötezer katonát és nagyszámú nehézfegyverzetet küld a balti országokba és Kelet-Európába, hogy így “elrettentéssel lépjen fel az Orosz agresszió ellen”. Miközben a New York Times vezető amerikai tisztviselőkre hivatkozva közölte mindezt, a Pentagon “javaslata” még az elnök jóváhagyására vár. Az érintett országok politikusait viszont már előkészítették, az újabb amerikai csapatok bevonulása szintén olyan formában történik, hogy azt a befogadó országok “kérik” az Egyesült Államoktól.

Juozas Olekas, Litvánia védelmi minisztere szerint már zajlanak az amerikai csapatok fogadásának logisztikai előkészületei. Elmondása szerint az amerikai Abrams és Bradley páncélosok “egy része Litvániában lesz, így már folyamatban van a katonai infrastruktúra felkészítése, amit így felhasználhatnak az átcsoportosításra.”

A hidegháború vége óta ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok nehézfegyverzetet állomásoztat Kelet-Európában, az egykori Szovjetunió érdekszférájába tartozó országokban, melyek mostanra a NATO tagjai lettek.

Moszkva már bejelentette, hogy az amerikaiak előrenyomulását a Baltikumon és Kelet-Európában a NATO és Oroszország közt 1997-ben kötött megállapodás nyílt felborításának tekinti, a NATO akkor ugyanis kinyilvánította, hogy a jelenlegi és a közeljövőben várható biztonsági környezetben nem fog szárazföldi haderőt és csapatokat állomásoztatni az Oroszországgal határos országokban.