Öngyilkos merénylő robbantott Szaúd-Arábia síiták által lakott Katif tartományában; a pénteki ima idején történt robbantásban 21 ember vesztette életét, és több mint százan megsérültek, miközben sokáig nem volt egyértelmű, ki követte el a gyilkosságot. A történtek miatt azonnal tömegdemonstráció kezdődött a tartományban; a síita lakosság a szaúdi rezsimet nevezte meg felelősnek, amiért nem tudja garantálni a helyi lakosok biztonságát. A szunnita közvélemény eközben Iránt kezdte vádolni a merénylet szervezésével, egyes véleményformálók szerint amiatt került sor a robbantásra, hogy radikalizálják a szaúd-arábiai síita lakosságot. Mostanra a térség több országában működő Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára a merényletet.

Szaúd-Arábia belügyminisztériuma szerint egy 20 éves diák volt a merénylő, aki az ISIS helyi terrorsejtjének tagjaként működött. A BM szerint az ISIS néhány hónapja megkezdte regionális csoportjainak szervezését Szaúd-Arábiában, és a közeljövőben fokozott biztonsági intézkedésekre lehet szükség, hogy az újabb tragédiákat megakadályozzák.

Mit keres az ISIS Szaúd-Arábiában?

Miközben a nyugati közvélemény számára is nyílt titok, hogy Szaúd-Arábia számos országban támogat terrorszervezeteket – főként radikális szunnita csoportokat -, egyáltalán nem Szaúd-Arábia az egyetlen ország, amely a vallási radikalizmust saját érdekeinek szolgálatába állítja. Az ISIS néven harcoló terrorszervezet egy regionális jelenség, gyakorlatilag ez lett az újabb neve azoknak a nemzetközi zsoldos-csoportoknak, akik a helyi lakosság vallási hátterét felhasználva folytatják tevékenységüket, mert a térségben ez bizonyult a leginkább hatékony mozgósító tényezőnek. Az ISIS mostanra számos országban működik, és bár egyáltalán nem biztos, hogy valóban egy egységes szervezetről van szó, a nyugati közvélemény számára – az egyszerűség kedvéért – ez így kerül megjelenítésre. Ezzel a névvel illetik a Szíriában, Irakban, de mostanra Líbiában is működő kormányellenes fegyveres csoportokat, akik utánpótlásukat az iszlám felhasználásával biztosítják.

Az ISIS néhány hónapja kezdte meg működését Szaúd-Arábiában – azt is pontosan meg lehet állapítani, hogy mikor és miért. 2015 január 8-án négy fegyveres merénylő hajtott végre támadást szaúdi határőrök ellen, közel az iraki határhoz. Korábban az ISIS nem volt jelen Szaúd-Arábiában, ez volt az első ismert támadás. Az ISIS szaúdi tevékenységének közvetlen előzményei vannak: a szunnita országok közt általános elégedetlenséget váltott ki az a tény, hogy az Egyesült Államok megállapodhat Iránnal az atomprogramról, és bizonyos feltételek teljesítése esetén visszavonhatják a nyugati szankciókat. Ez a tény a nyugati politikai elemzők számára is ismert, a következményekkel azonban nincsenek tisztában; 2015 január első hetében szaúdi sajtóorgánumokban elkezdtek megjelenni olyan publicisztikák, miszerint az amerikai monopóliumot meg kell dönteni, és Szaúd-Arábia új szövetségesek után kell nézzen, hogy az ország “több lábon álljon”. Az “Arab news” szaúdi újság január első hetében publikált egy Mudzsahid Sarif által jegyzett levelet, ami szerint Oroszország elsődleges szerepet játszott Szíria stabilitásának megőrzésében, vagyis abban, hogy a szíriai kormány az évek óta dúló háború ellenére még mindig nem bukott el. A szerző szerint azok az emberek, akik kritizálják Oroszország Asszád-kormánynak biztosított támogatását és ellenséges retorikát folytatnak Moszkvával szemben, gyengén informáltak a világpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Ez egy igen látványos fordulat, – Szaúd-Arábia pedig abszolút monarchia, ahol a “szabad sajtó” ismeretlen fogalom, emiatt azt sem lehet mondani, hogy az ehhez hasonló kijelentések egy-egy szerző magánakcióját jelentik. A megváltozott állásfoglalás a szaúdi elit megosztottságát tükrözi, és ennek egyenes következménye, hogy az ISIS megkezdte tevékenységét Szaúd-Arábiában.

Idézet az Arabnews hasábjain megjelent publicisztikából: “A Szovjetunió összeomlása után Amerika saját játszóterévé változtatta az egész bolygót. Ma szemtanúi lehetünk annak, amint ez az egypólusú világrend összeomlik. Nem akarok új hidegháborút, de Oroszország történetesen egy erős bástya lehet, hogy az amerikaiak egyoldalú lépéseit ellensúlyozzuk. A muszlim világ jelentős szerepet játszhat az amerikai monopólium megtörésében. Ez nem jelenti azonban, hogy a muszlim országok kapcsolata meg kellene romoljon Washingtonnal. Ehelyett egy semleges pozíciót kell felvenniük, és erősíteni kell kapcsolataikat Oroszországgal. Az elsődleges prioritások saját nemzeti érdekeik legyenek.” A publicisztika emellett felveti a kérdést: “miért rontanánk kapcsolatainkat Oroszországgal és Kínával azért, hogy az Egyesült Államok kedvében járjunk?”

A fenti sorok megjelenését követő napon az ISIS támadást hajtott végre szaúdi határőrök ellen, és elkezdtek megszaporodni a határ túloldaláról Szaúd-Arábia területére indított rajtaütések.

2015 március 5-én 65 amerikai kongresszusi képviselő aláírt egy levelet, melyben követelték Szálmán bin Abdul-Aziz Al-Szaúd királytól, hogy hajtson végre demokratikus és emberi jogi reformokat Szaúd-Arábiában. A felszólításról akkor Peter Roskam szenátor sajtófelelőse számolt be. Véletlennek tekinthető-e, hogy két hónnappal az amerikai szenátorok ultimátumát követően több halálos áldozattal járó merénylet történik síiták által lakott területeken, aminek következtében kormányellenes demonstrációk kezdődtek?

Értelemszerűen, ez nem egy véletlen, hanem a szokványos forgatókönyv. Az elmúlt évek során számos olyan rezsimet megdöntöttek, ami korábban szövetséges volt, de az amerikai érdek szempontjából kifogásolható lépéseket tett (pl.; Líbia fizikai aranyban kért volna fizetséget a kitermelt olajért, a dollárt nem fogadta el – hónapokkal később a kormányt megdöntötték). Ilyen esetekben rendszerint megkezdődnek a kormányellenes tüntetések, ami igen hamar fegyveres harcba csap át. Onnantól hetek kérdése, és az Egyesült Államok követelni fogja a demokráciát és emberi jogokat. Ha a síita lakosság terrortámadások áldozatává válik, az nem feltétlen a szunniták hibája; az Egyesült Államoknak érdeke az iszlám országok megosztottságban tartása, mert kizárólag az “oszd meg és uralkodj” elven keresztül érvényesítheti érdekeit.