Arszenij Jacenjuk ukrán miniszterelnök arra kéri az amerikai vállalatokat, hogy legyenek aktív részesei az Ukrajnában zajló privatizációnak, különösen az energiaszektorban. A kormány sajtószolgálata szerint “a miniszterelnök megkérte az amerikai partnereket, hogy használják ki az Ukrajnában zajló privatizáció által nyújtott befektetési lehetőségeket, különösen az energiavállalatok terén.” Jacenjuk az “Ukrajna barátai” nevű csoport amerikai alelnökével lezajlott találkozón mondta ezt, ahol gyakorlatilag felajánlotta megvételre az ukrán állami vagyont.

Jacenjuk és Richard Durbin “megvitatták” az ukrán kormány által folytatott reformokat. A kormány korábban összeállított egy több mint 300 állami vállalatot tartalmazó listát, amit még ebben az évben el akarnak adni. Ezen a listán szerepel gyakorlatilag a teljes ukrán energiaszektor, amit még idén amerikai magánkézbe akarnak adni, mert egyáltalán nem biztos, hogy egy év múlva is nyugatbarát kormány lesz Ukrajnában. A listán szerepel többek közt az Ukrtorf, a Centrenergo, több hőerőmű és a regionális energetikai cégek (pl. Dnyiproenergo, Zapadenergo) nagy része.

Jacenjuk arra kérte a befektetőket, hogy elsősorban a gázipari cégeket vásárolják fel, amit azzal indokolt, hogy “Ukrajna nem rendelkezik ezen a téren a gazdasági növekedést elősegítő eszközökkel”.

Jancenjuk korábban kijelentette, hogy 2015-ben minden társadalmi réteg számára különösen nehéz lesz, és a most zajló történések tétje Ukrajna túlélése vagy felbomlása.

Ukrajna ugyanabba a helyzetbe került, mint a rendszerváltás utáni Magyarország; átkerültek a nyugati érdekszférába, azt követően olyan személyek kerültek az ország élére, akik nekiláttak az állami vagyon kiárusításának a nyugati pénzemberek számára. A privatizációt követően valószínűleg robbanni fog a munkanélküliség, – ahogy akkoriban Magyarországon is. A cél éppen az, ami a rendszerváltás utáni Magyarország esetében is; hogy az ország egy saját ipar nélküli felvásárló-piaccá váljon, ami rákényszerül arra, hogy a nyugati vállalatok termékeit megvegye.

Ukrajna és a rendszerváltás utáni Magyarország közti nagy különbség, hogy hazánk esetében lassabban zajlottak az események; a nyugati országoknak volt idejük kitaníttatni a később kormányra juttatott embereiket. A demokratikus váltógazdaság kormányaival fokozatosan íratták alá a hazai ipart felszámoló, az országot az Európai Unióba és NATO-ba beolvasztó megállapodásokat. Ukrajna esetében mindez egyetlen év leforgása alatt történik meg; nem mérsékelt, hanem radikális atlantistákat juttattak kormányra egy fegyveres puccsal, akik azonnal és kíméletlenül kiárusítják az országot.

Mivel ennyi idő alatt nem volt idő arra, hogy a parlamentet nyugatról hazaküldött friss-diplomásokkal töltsék fel, a minisztériumok élére nyugati országok állampolgárait ültették. Az amerikai pénzügyminiszter, Natalia Jaresko már számos amerikai hitelt felvett, és az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon értelemszerűen “nem tudta” rávenni őket, hogy engedjék el az adósság egy részét.