Andrew Korybko újságíró és politikai elemző szerint Macedóniában a rendfenntartó erők és az országba beszivárgó albán fegyveresek közti összecsapások kiújulása egyenes következménye annak, hogy a NATO a ’90-es években bombázta a térséget. Elmondása szerint az ország egy újabb polgárháború előtt áll, ami rosszabb lesz mint a 2001-ben történtek. A politikai elemző kifejti, hogy az albán fegyveres csoportok egy Nagy-Albániát akarnak létrehozni, ami a NATO expanzionizmusának részét képezi. Bár az albán tisztviselők tagadják, hogy létezne egy ilyen elképzelés, Albánia kiterjesztése egy elképzelhető forgatókönyv, különösen, miután Edi Rama miniszterelnök kijelentette, hogy Szerbia egy része (Koszovó) és Albánia egyesítése “elkerülhetetlen történés”, mivel Koszovó lakosságának többsége albán.

A politikai elemző meglátása szerint a Balkánon jelenleg is működő feszültség nagy mértékben a ’90-es években lezajlott amerikai beavatkozásnak köszönhető, ugyanis a nyugati országok azon döntése, hogy állást foglalnak a balkáni konfliktusokban, megteremtette az etnikai ellentétek eszkalálódásának lehetőségét. Korybko szerint a Nyugat részéről egy tragikus lépés volt, hogy miután a konfliktus idején döntés született Macedónia megvédéséről, az albán csoportok számára kedvező megállapodás született. Ez a lépés ugyanis konzerválta az etnikai feszültségeket; az albán fegyveres csoportok máig nyugati támogatással számolhatnak, és ennek tudatában hajtanak végre terrortámadásokat.

Korybko szerint a NATO annak idején amiatt hozta meg ezt a döntést, hogy konzerválja az etnikai feszültségeket, amit így a jövőben bármikor, külföldről is újra be lehet robbantani, ha a politikai érdekek úgy kívánják.

Dusan Prorokovic, a balkáni politika szakértője a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a Macedóniában zajló események egyértelműen visszavezethetőek az Oroszország és térségi országok által építendő Török Áramlat gázprojekt megakadályozásának tervére. Korybko szintén egyetért abban, hogy a Macedóniában zajló konfliktusnak jóval több köze van az USA Ukrajnában folytatott előrenyomulásához, mint az albán érdekekhez.

“Nagy-Albánia egy geopolitikai eszköz. Létrehozásának célja, hogy megakadályozza Oroszország balkáni gázprojektjének megvalósítását, és Kína balkáni selyemút projektjét.”

A politikai elemzők egyetértenek abban, hogy az albán fegyveres csoportok terrortámadásai tovább fokozódhatnak, és az etnikai alapú erőszak újra berobbanhat a térségben. Valójában a NATO idézi elő ezt a konfliktust. Mint a politológus kifejtette, a ’90-es évek során szándékosan hagyták nyitva ezt a lehetőséget, amit bármikor fel lehet használni, ha az Egyesült Államokat kelet-európai befolyási övezetének elvesztése fenyegeti.

Macedóniában radikalizálódtak a kormányellenes tüntetések és 38 rendőr szerzett komolyabb sérüléseket, majd több rendőr vesztette életét azt követően, hogy Oroszország és Törökország megállapodott a Török Áramlat építésének megkezdéséről. A konfliktus hátteréről itt olvashat bővebben.