Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta azt a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy nemkívánatossá nyilvánítsanak külföldi és nemzetközi nem-kormányzati szervezeteket, és ezzel végleg elvágják a Soros György féle “nyílt társadalom” ideológiát képviselő, külföldről irányított kormányellenes csoportok működését.
Az Oroszországban működő álcivil szervezetek a továbbiakban hivatalosan is “nemkívánatos” kategóriába sorolhatóak; a törvény szövege szerint bármely külföldi vagy nemzetközi nem-kormányzati szervezetet “Oroszországban nemkívánatossá” nyilváníthatnak, melynek tevékenysége fenyegeti az állam biztonságát és stabilitását. Tehát nem hagynak nyitva kiskapukat, nincs előre meghatározott jogsértések listája, aminek megkerülésével tovább működhetnének; elég állambiztonsági indokra hivatkozni, és a nemkívánatos szervezet működése egyik napról a másikra ellehetetleníthető.
Az új törvény alapján, amennyiben egy “civil” szervezetet nemkívánatossá nyilvánítanak, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott szervezet nem terjeszthet információt a médián keresztül. Ha egy “civil” szervezetet nemkívánatossá nyilvánítanak, az megakadályozza, hogy a csoport sajtónyilvánossághoz jusson, vagyis a tiltást követően képviselőik nem nyilatkozhatnak semmilyen sajtóorgánumban, és nem üzemeltethetnek saját médiafelületet. Az új törvény emellett nyitva hagyja a lehetőséget arra is, hogy a kormány ne a szervezet egészét tiltsa be, hanem mindössze egy konkrét projektet, ami valamilyen szempontból fenyegetést jelent az állambiztonságra.
A törvény szerint a külföldi vagy nemzetközi nem-kormányzati szervezetek nemkívánatossá nyilvánításáról az államügyész dönt, a külügyminisztériummal folytatott egyeztetés alapján. Az Igazságügyi Minisztérium a nemkívánatos szervezetek listáját folyamatosan publikálni fogja saját weboldalán, így az egy folyamatosan frissülő feketelistaként nyilvánosan hozzáférhető lesz. Ez a lista emellett érdekes anyag lesz a kelet-európai és balkáni országok számára is; az Oroszországban nemkívánatossá nyilvánított álcivil szervezetek azon egyesületek, alapítványok stb. listája, melyek valóban nyugati ellenőrzés alatt állnak, a velük együttműködő csoportok betiltása kelet-európai országokban is ajánlott.
A nemkívánatos kategóriába sorolás emellett a szervezet Oroszországban tárolt vagyonának befagyasztását is jelenti; tiltás esetén gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra megakadályozza, hogy a szervezet az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyása nélkül bármilyen tranzakciót folytasson, legyen szó akár átutalásról, akár készpénzben fizetésről.
A törvény emellett külön kitételt tartalmaz a valódi civilek számára. A Soros György féle álcivil szervezeteknek ugyanis többnyire az irányítása van nyugati kézben, tagságuk nagy része valódi civil; megvezetett állampolgár, akit – tudtán kívül – idegen országok eszközként használnak fel egy-egy kormány eltávolítására. A folyamatosan frissülő feketelista így egy ajánlás is lesz; jelezni fogja, melyek azok a szervezetek, melyek nem valós állampolgári önszerveződést jelentenek, hanem idegen érdekeket szolgálnak.
A törvény emiatt nem csak magát a civil szervezetet, hanem az abban résztvevő civilek bírságolását is lehetővé teszi. Miután az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozza a nemkívánatos szervezetek listáját, azok tagsága az értesítés ellenére, vagyis szándékosan vesz részt idegen országok érdekeinek képviseletében. Ilyen esetben magánszemélyekre 27-80 ezer forintnak megfelelő pénzbírságot szabhatnak ki. Hivatalnok érintettsége esetén ez az összeg 110-280 ezer, jogi személyek esetében 280-550 ezer forintnak megfelelő pénzbírságot jelent. Mivel a külföldről mozgatott álcivil csoportok aktivistáinak nagy része maga is megtévesztés áldozatává vált (emiatt vett részt az aktivista csoportban), a bírság alól mentesülni lehet, ha a jogsértést elkövető személy megbánást tanúsít, és felhagy a nemkívánatossá nyilvánított civil szervezet tevékenységeiben részvétellel.