Az amerikai Radio Free Europe / Radio Liberty hatalommal való visszaéléssel vádolja Petro Porosenko ukrán államfőt. A vádakat ugyan saját oknyomozásra vezetik vissza, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy annak eredményei John Kerry Szocsiban folytatott tárgyalását követően jelentek meg. Az úgynevezett “szabad sajtó” egy napon belül hozzárendeződött a külügyminiszter által folytatott tárgyalás eredményeihez.
A tárgyalás eredményei önmagukért beszélnek; a két külügyminiszter nyilatkozata alapján a konfliktusgóc áttevődik Ukrajnából más térségi országokba, vagyis középtávon várható az ukrán konfliktus rendezése. Washingtonnak már nem érdeke az ukrán háború attól a ponttól, hogy nem Ukrajnán át zajlik Európa gázellátása. Ennek időpontja pedig rohamosan közeleg. Mint a kézi vezérléssel mozgatott “szabad sajtó” esete is mutatja, Washington kihátrál a háborús kormányzat mögül, a sajtóban felmerülő vádak ennek a változásnak előszelét jelentik. Az ukrán államfőt most azzal vádolják, hogy
Kijev megszegte a minszki egyezmény számos pontját, és Porosenko visszaélt elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a bizonyítékokat eltüntesse.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a részletek – nem számítanak. Kijev számos ponton megszegte a minszki egyezményt. A kijevi puccsot követően egyetlen feladata volt az Ukrajnában létrejött atlantista kormánynak; minél alaposabban eladósítani az országot, és így kiszolgáltatottá tenni Washington háborús készülődésének. Egy háborús bábkormány esetében az lett volna meglepő, ha tartja magát a békeegyezményhez. A minszki megállapodás azonban egyben Porosenko elnökségének végét is jelenti. A publikáció nem csak hatalommal való visszaéléssel vádolja az ukrán államfőt, hanem azzal, hogy regnálása idején nem gyengítette az oligarchák uralmát, hanem épp ellenkezőleg, azok vagyona sokszorosra nőtt.
Mivel Porosenko maga is egy ilyen “oligarcha”, elnöklése idején legfeljebb a konkurenciától szabadult meg. Az “ukrán” államfő 2013-ban még Waltzman néven szerepelt a Forbes izraeli kiadásának Izrael leggazdagabb zsidóiról készített listáján (erről Jakov Dov Bleich kijevi főrabbi számolt be, nem a szélsőjobboldal). Zsidóként az államfői székbe jutva felfegyverezte az “antiszemita” szélsőjobboldalt, és leszámolt néhány riválisával. Példaként említhető az az Igor Kolomojszkij, aki szintén izraeli kettős állampolgár, és a kijevi puccs idején Svájcból utaztatták haza, hogy megkapja Dnyipropetrovszk kormányzói székét – azzal a kitétellel, hogy tartsa Ukrajnán belül. Kolomojszkij szabad kezet kapott a régió Ukrajnában tartására, ennek részeként amerikai magán katonai vállalatokat bérelt fel. A magán katonai vállalatokról – mint a régióban működő Academy – pedig tudható, hogy ha nincs munka, csinálnak maguknak. Ezek a magán katonai vállalatok nem vették jó néven, hogy a harcoló felek egyik pillanatról a másikra békét akarnak – ez a fejlemény az ő megélhetésüket fenyegette.
Miután Kolomojszkij saját fegyvereseivel besétált az UkrTranszNafta állami olajvállalat igazgatójának irodájába – 2015 márciusában – és saját, a háborút tovább folytatni akaró embereit akarta pozícióba ültetni, Porosenko megfosztotta Kolomojszkijt a kormányzói széktől. Ez lenne nevezhető az ukrán államfő egyetlen nagy tettének – csakhogy, Kolomojszkijt ugyanaz a kéz ültette a hatalomba, aki Petro Porosenkot is, az államfő pedig saját embereit, saját céges érdekeltségeit, saját befektetéseit védte egy riválisával szemben – ami hatalommal való visszaélés. A tényekhez az is hozzátartozik, hogy a Jobb Szektor részben amiatt kapott támogatásokat a védelmi minisztérium részéről, mert az antiszemita szervezet könnyen használható eszköz volt egy rivális zsidó oligarcha eltávolítására.
Mindezek olyan tények, melyek az ukrán sajtóban is nagy port kavartak. Miközben Ukrajna idegen vezetői egymással leszámolásokat folytattak, az ukrán nép és az orosz nép legjobbjai a fronton adták életüket. Emiatt különösen nagy eredménynek tekinthető, amit az orosz diplomaták a Szocsiban folytatott tárgyalásokon elértek – kitépték a kígyó méregfogát. Miután Vlagyimir Putyin is személyesen fogadta az amerikai külügyminisztert, olyan tények kerültek tárgyalóasztalra, melyek rákényszerítették az amerikai felet, hogy mérsékelje Ukrajnában folytatott tevékenységét. A háborús kormányt nemsokára eltávolítják – ez a mindig is Washington szócsöveként működő “Szabad Európa Rádió” pálfordulásából látható. Nem egy végső eredmény, mert a konfliktusgóc áttevődik más térségi országokba – de ukrán és orosz hazafiak százainak életét mentették meg a tárgyalóasztalra letett “visszautasíthatatlan érvekkel”.