Az amerikai szenátus elfogadott egy újabb tervezetet, miszerint 1,87 milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Izraelnek. Az új fegyverüzlet részeként 750 bunkerromboló bombát, 3000 Hellfire rakétát, 250 közepes levegő-levegő rendszert és 4100 GPS-irányítású, ún. sikló-bombát adnak el, emellett az üzlet részét képezi 14500 rakétavezérlő rendszer, amivel az izraeli haderő korszerűtlen rakétáit GPS-vezérlésűvé tudják átalakítani. A fegyverüzletet bonyolító Defense Security Cooperation Agency közleménye szerint a bombákat “védelmi célokra” adják.

A DSCA szerint Izrael kezdeményezte az új fegyverüzletet, és az “csak olyan fegyvereket tartalmaz, melyekkel az ország már rendelkezik”. Ugyanakkor az izraeli sajtó szerint az üzlet közvetlen köthető az Iránnal az atomenergetika terén folytatott tárgyalásokhoz. Benjamin Netanyahu állítólag nyomást gyakorol az amerikai kormányra annak érdekében, hogy F-35-ös vadászgépeket és más, korszerűbb fegyverrendszereket is kapjanak. Izraeli sajtóorgánumok szerint a kormány azzal számol, hogy amint Iránnal megszületik a végső megállapodás és a nyugati országok eltörlik a szankciókat, megrendülhet a Közel-Keleten Izrael eddig betöltött szerepe, vagyis, hogy az ország az Egyesült Államok és a nyugati országok elsődleges támogatottjaként működhet, és ezzel monopolhelyzetet tarthat fenn a térségi országokkal szemben.

A helyi sajtó arra is felhívja a figyelmet, hogy minél tovább húzódik az Iránnal folytatott tárgyalás, annál nagyobb mértékű fegyverkezési verseny alakulhat ki a térségben. Oroszország légvédelmi rendszereket szállít Iránnak, mert a tárgyalások végső eredményét nem valamiféle nemzetközi jogi norma, hanem a résztvevő hatalmak közti katonai erőegyensúly fogja meghatározni. Oroszország emiatt igyekszik javítani Irán tárgyalási pozícióján, az Egyesült Államok pedig egyre nagyobb arányú katonai erővel jelenik meg a térségben, hogy ezt ellensúlyozza. Az izraeli kormány a tárgyalássorozat kezdete óta magát az Iránnal folytatott tárgyalásokat ellenzi, mivel úgy értékeli, hogy az energetikai együttműködésen felül Irán éveken belül elsődleges felvásárló piaccá válhat a fegyveripari cégek számára is, ami viszont Izrael pozícióit gyengíti.

Az újabb amerikai-izraeli fegyverüzlet kapcsán szakértők a Gázai-övezet elleni újabb “háborúra” (amennyiben az egyoldalú pusztítást lehet annak nevezni) is hivatkoznak. Eszerint a kormány amiatt kell kierőltessen egy újabb fegyverüzletet, mert Izrael kezd kifogyni a modern fegyverzetből. A Gázai övezet szétbombázása során ugyanis olyan mértékű “hiány” keletkezett, amit a saját ipar nem tud pótolni, és időközben az Iránnal folytatott tárgyalások is a megállapodás irányába mutatnak.

Eközben az amerikai kormánynak szintén érdeke a Izraelnek történő fegyvereladás. Miközben Irán orosz légvédelmi rendszerekhez jut, Washington az Izraelnek történő fegyvereladások fokozásával gyengíti Irán tárgyalási pozícióit. A bunkerromboló bombák eladása szintén arra vezethető vissza, hogy Washington a mélyen a föld alatt található iráni nukleáris létesítmények elérését akarja lehetővé tenni Izrael számára, hogy így keményebb elvárásokat fogalmazhasson meg az Iránnal folytatott tárgyalássorozat lezárásaként.