Mint egyén, mint közösség, mint civilizáció szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a Nap el akar törölni minket a Föld színéről. Védekezünk a Nap ellen, vagy újra beköszönt a kőkorszak?

Május 7-én az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos és Technológiai Tanácsa nyilvánosságra hozta egy új típusú nemzetbiztonsági stratégia tervezetét, ami előirányozza, hogy az infrastruktúrát erőltetett tempóban fel kell készíteni az űridőjárás jelentette kockázatok kezelésére. E szerint a közeljövőben bármikor megtörténhet, hogy egy nagyobb napkitörés kiüti az elektromos rendszereket, ami nem csak a hírközlést és távkommunikációt lehetetlenítené el, hanem kőkorszaki szintre küldené vissza az elektromosság alapú technológiáktól függésben élő társadalmakat.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította az űridőjárást, ami bevallottan számos veszélyt tartogat a gazdaság továbbműködésére. 2014 novemberében a tanács által létrehozott Space Weather Operations, Research and Mitigation Task Force (SWORM) elsődleges feladatául jelölték ki egy olyan akcióterv kidolgozását, ami az űridőjárásban bekövetkező szélsőséges eseményekre felkészíti az országot – ez a program erőltetett tempóban elkészült, a tervezet nyilvános kivonatát május első hetében adták ki. A nyilvánosságnak nem sok beleszólása van a stratégia módosításába, mindössze három hét véleményezési időt adtak, május 29-én már a tervezet végső formáját szavazzák meg.

A program úgy határozza meg az űridőjárást, mint kockázatot, ami a nemzetgazdaság egészének működését veszélyezteti. A tervezet előirányozza az infrastruktúra átállítását a közeljövőben várható katasztrófahelyzetek hatásainak minimalizálására. Ennek részeként elsődlegesen a – kivétel nélkül elektromos rendszerek által vezérelt – közműhálózatok immunizálását tűzték ki célul, de számos más intézkedés is a program részét képezi.

A program többek közt előirányozza:

• az űridőjárás megfigyelésére és az előrejelzésre rendelkezésre álló források növelését
• a katasztrófahelyzetek gyors kezelését lehetővé tévő erőstruktúrák felkészítését
• a rendkívüli események kritikus infrastruktúrára gyakorolt hatásainak vizsgálatát, modellezését és előrejelzését
• a nemzetközi együttműködés fokozását

A program elsődleges célja, hogy a társadalom és gazdaság működését biztosító technológiai eszközök kiszolgáltatottságát nagy mértékben csökkentse, és ameddig az átállási folyamat ki nem teljesedik, biztosítsa annak lehetőségét, hogy egy esetleges katasztrófahelyzetet a kormány kezelni tudjon. A közelmúltban számos olyan rendkívüli esemény történt, ami közvetlen összeköthető a naptevékenység fokozódásával (itt elsősorban műholdak meghibásodására kell gondolni). A SWORM előrejelzése szerint azonban fokozódni fog a helyzet, és a nyugati társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy akár egy egész kontinens területén is egyik napról a másikra működésképtelenné válhat minden, amit modern technológia vezérel.

A SWORM előrejelzése szerint már a következő években is előállhat egy olyan helyzet, amelyben egy az átlagosnál jelentősen erősebb napkitörés, és az ennek hatására bekövetkező – szintén átlagon felüli – geomágneses vihar miatt napokra, vagy akár hetekre is teljes egészében ellehetetlenül a távkommunikáció. A testület emiatt a cselekvési terv gyakorlatba átültetését egy skála felállításával kezdi, ami a különböző típusú “rendkívüli események” kategorizálását lehetővé teszi, és így a hatóságok számára is egyértelműsíti, hogy az adott helyzetben mi a teendő.

A program elsődleges kockázatként határozza meg, hogy egy az átlagosnál jelentősen erősebb napkitörés esetében az energiaszektor egésze leállhat, szélsőséges esetben az erőművek működésképtelenné válása miatt akár hónapokra is leállhat az áramtermelés. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem ismertek egy előre ki nem számítható katasztrófa várható hatásai, emiatt a távkommunikáció továbbműködésének biztosítása szintén elsődleges, emellett gondoskodni kell arról, hogy a lakosság kellő mértékben tudatában legyen, és megértse a készülődés okait.

A tervezet ugyanakkor előfeltételezi, hogy a civilizáció birtokában van az infrastruktúra immunizálásához szükséges eszközöknek. Mivel a nem-elektromosság alapú technológiák még “gyerekcipőben járnak”, értelemszerűen a ma elterjedt és működésben lévő technológia immunizálása az elsődleges, nem a technológiai forradalom. A legnagyobb kérdés az, képes lesz-e a nyugati társadalom megérteni, hogy a megszokott kényelem előre nem kiszámítható külső tényezők hatására egyik napról a másikra is eltűnhet. Mi történik, ha megszűnik működni az okostelefon, a hűtő leolvad, és nem csak az áramellátás szűnik meg, de amiatt az élelmiszertermelés is hónapokra leáll? Az immunizálás egy ilyen helyzet bekövetkeztének megakadályozását jelentené. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi gazdasági szerkezet alkalmas arra, hogy a forrásokat egy ilyen probléma megoldására elérhetővé tegye. Emellett a program azt is hangsúlyozza, hogy katasztrófa esetén a kormányzati személyek és katonai vezetés személyi biztonsága elsődleges, és a felkészülés a döntéshozói közösség védelmének garantálásával kezdődik, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a széles nyilvánosság elfogadja azt. Pedig bármennyire is hangsúlyozzák az emberi jogokat és egyenlőséget, döntésközpont nélkül nincs civilizáció.

Nagy vonalakban elmondható; már tudjuk, hogyan védekezzünk a káros sugárzás ellen kis közösség szintjén, de nincsenek kellő anyagi források ennek gyakorlati kivitelezésére, valamint arra, hogy ezt nagyobb közösségre is kiterjesszük. A további előrelépéshez olyan gazdasági előrelépés lenne szükséges, ami egyelőre nem csak az egyén, de a közösség anyagi lehetőségeit is meghaladja.