Az Europol tervezi egy olyan összeurópai “terrorelhárítási központ” létrehozását, ami egyesítené az Európai Unió tagállamainak hírszerzései által gyűjtött adatokat. Az új központ létrehozásának indoka részben a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés, részben Németország legfrissebb megfigyelési botrányát próbálnák ennek legitimálására felhasználni. Egy frissen kirobbantott “kémbotrány” szerint a német hírszerzés ugyanis az Európai Bizottságról és Franciaországról gyűjtött adatokat az amerikai titkosszolgálatok számára. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten jelentése szerint az Europolban egyesítenék az európai hírszerzések által gyűjtött adatokat, ami megakadályozná az ehhez hasonló eseteket, és hatékonyabb fellépést jelentene a terrorizmus ellen.
A publicisztika tehát már önmagában annak legitimálása, hogy az Európai Unió egy egységes titkosszolgálattal rendelkezzen. Ennek megindoklására ugyanakkor nem tesznek fokozott erőfeszítéseket. Gyakorlatilag a klasszikus retorikai fogáshoz nyúlnak, miszerint a békés állampolgár veszélyeknek van kitéve, de a még több hatalom megadásával megszabadulhat ettől a fenyegetettségtől.
Ugyanakkor az Európai Unió maga hozza létre ezt a terrorfenyegetettséget, ami így legalább ugyanolyan, az integrációt elősegítő tényezőnek tekinthető, mint az úgynevezett “Arab Tavasz”. A 2008-as gazdasági válság óta a radikális atlantista pártok Európa-szerte nyíltan beszélnek egy amerikai mintára létrehozott Európai Egyesült Államok szükségességéről. Ennek részeként zajlott le az észak-afrikai országokban az Arab Tavasz, melynek lényege az lett volna, hogy az egységes európai állam létrehozása előtt a szomszédos országokban (észak-afrikai és közel-keleti országok) liberális demokráciák jöjjenek létre, melyek nyugati kontroll alatt állnak, és az Európai Egyesült Államok protektorátusaként működnek. Értelemszerűen, az EEÁ létrehozásában ellenérdekelt hatalmak az “Arab Tavasz” ellen léptek fel, így a folyamat Szíriában meg lett állítva, majd Egyiptomban lassú ellenforradalmi visszarendeződés kezdődött (forradalom alatt itt kizárólag a protektorátus-építést és azzal összefüggő műveleteket értve).
Az Arab Tavasz kirobbantásával a nyugati hatalmi tömb maga hozta létre azt a terrorfenyegetést, amit most az európai titkosszolgálat intézményesítésére akarnak felhasználni. A terrorfenyegetések nagy része ugyanis azon országokból érkezik, melyekben nyugati demokratikus protektorátust akartak létrehozni, de a rombolás eredményeként háborús gócok és terrorszervezetek sokasága is létrejött. A másik legitimációs tényezőre (Németország újabb “kémbotrányára”) hivatkozás szintén egy hamis kép, ennek kapcsán az európai országokban fokozódó Amerika-ellenességet akarják meglovagolni.
Ennek ellenére senki nem feltételezheti, hogy egy most létrejövő európai titkosszolgálat nem az amerikai érdek kiszolgálásának része lesz. Az európai integráció mélyítése, az Európai Egyesült Államok felépítése ugyanis amerikai érdek. Ennek a hatalmi elitnek, ami most Európát kormányozza, semelyik tagállam többségi lakossága nem akar még több hatalmat adni. Az Európai Unió működését ugyanolyan parlamenti váltógazdasággal sikerül csak fenntartani, mint a tagállamok demokráciáit, mert a hatalmi elit politikusai olyan dolgokat tesznek, ami miatt a hatalomra jutást követően igen hamar elvesztik népszerűségüket. Mindebből levonható a következtetés, hogy az ő kezükben központosítás bárminek nevezhető, csak európai érdeknek nem.
A publikáció szerint az Európai Bizottság azt állítja, hogy a tagállamok nem tudják garantálni saját biztonságukat, emiatt van szükség az új intézményi bővítésre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Európai Unió elveszi tagállamaitól a független cselekvés jogát a biztonságpolitika terén, vagyis a tagállamok függetlenségét veszik el. Az Europol szélesebb jogkörökkel ellátása azt jelenti, hogy egyetlen kézben összpontosul majd minden adat, és nem csak az Európai Unió állampolgárainak levelezései, telefonhívásai, összes személyes adata, hanem életútjuk egésze; az információs társadalomban ugyanis minden rögzítve van digitális formában, a cselekvések pedig valamilyen formában mindenféleképpen nyomot hagynak, ha máshogy nem is, de a telefonközpont által rögzített mozgásprofil formájában. Attól a ponttól, hogy az adatok az Europol kezében összpontosulnak, gyakorlatilag az európai elit erkölcsiségétől függ, hogy ezt nem saját hatalmuk bebetonozására, ellenünk használják-e fel. Ugyanazon hatalmi elit erkölcsiségétől függ, hogy ezzel egy európai gondolatrendőrség jön-e létre, ami mostanra tízmilliók otthonait rombolta le egy ideológia – az egységes európai állam létrehozásának gondolata – érdekében.