Eiki Nestor, Észtország országgyűlésének elnöke ma Kijevbe utazott, ahol megbeszéléseket folytatott vezető politikusokkal, majd kijelentette, hogy Észtország készen áll védelmi egyezményt kötni Ukrajnával. A találkozóról az ukrán UNIAN hírügynökség számolt be, kormányközeli forrásokra hivatkozva.

A környező országokban hadgyakorlatokra hivatkozva gyülekezik az amerikai haderő, ami a Nestor által kilátásba helyezett védelmi egyezményen keresztül bármikor bevethető Ukrajnában.

Alig két héttel ezelőtt John Kerry amerikai külügyminiszter, Szocsiban tett látogatását követően rendre utasította az ukrán politikusokat, és egyértelműen felszólította őket, hogy mostantól tartózkodjanak a NATO-tagság említésétől is. Kerry szerint erre amiatt van szükség, mert Ukrajna nem válhat a NATO tagjává, ugyanakkor a NATO-tagsággal kapcsolatos kijelentések csak tovább gerjesztik a feszültséget Ukrajna és Oroszország közt.

Nestor Ukrajnában tett látogatása azonban rávilágított, hogy Kerry kijelentései nem ellentétesek a NATO további terjeszkedésével. Tény, hogy a nyugati országoknak nem érdeke az ukrán NATO-tagság. A nyugati médiapropaganda szerint ugyanis Oroszország háborúban áll Ukrajnával, és az orosz hadsereg tevékenykedik Ukrajna területén. Emiatt abban a pillanatban, hogy Ukrajna a NATO teljes jogú tagjává válna, két illúzió közül az egyik összeomlana. A NATO kötelessége ugyanis, hogy megvédje tagállamait háború esetén. Amennyiben Ukrajna teljes jogú taggá válna és a NATO nem támad Oroszországra, két alternatíva létezik:

• Elismerik, hogy Oroszország nem avatkozott be Ukrajnában. Ez annak indirekt elismerését jelentené, hogy Oroszország ellen a NATO országok sajtóorgánumai összehangolt propaganda-hadjáratot folytattak, ami mindvégig hazugság volt.
• Ha nem ismerik el, hogy az orosz beavatkozás hazugság, és tovább folytatják az “orosz hadsereg jelen van Ukrajnában” propagandát, azzal elismerik, hogy a NATO képtelen megvédeni tagállamait egy háború esetén. Ha az orosz hadsereg bevonult a NATO egy tagállamába, és a NATO nem cselekszik, az pontosan ezt jelentené.

Harmadik lehetőség lenne, hogy a NATO nyílt offenzívát kezd Oroszország ellen. Folytatódna az “orosz csapatok Ukrajnában” propaganda, a NATO pedig “megvédené Ukrajnát”. Ennek valószínűsége azonban egyre alacsonyabb, és ezt épp Nestor látogatása, valamint John Kerry kijelentései támasztják alá. Ezek a lépések ugyanis azt mutatják, hogy valóban nem akarják bevonni Ukrajnát a NATO-ba (a fentiek miatt). Ehelyett a környező országokban hadgyakorlatokra hivatkozva gyülekezik az amerikai haderő, ami a Nestor által kilátásba helyezett védelmi egyezményen keresztül bevethető Ukrajnában. Az ukrán parlament emellett két héttel ezelőtt elfogadta az ukrán idegenlégió létrehozásáról szóló törvényt, ami szintén azt mutatja, hogy a nyugati katonák ukrajnai jelenlétét a NATO-tagság megadása nélkül akarják legitimálni.

Eközben az Egyesült Államok csökkenteni kezdte a katonai jelenlétet Németországban (több bázist még idén bezárnak), ami szintén arra enged következtetni, hogy mostanra egyetlen célja van a NATO kelet-európai haderő-összpontosításának; éket verni az Eurázsiai Unió nagyhatalmai közé. Az amerikai hadsereg kelet-európai jelenléte egy idegen test az Eurázsiai Unió belső területein, amit diplomáciai úton nem lehet eltávolítani.