Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekért felelős főtitkárhelyettese szerint Macedóniában komoly gondok vannak az emberi jogokkal, a jogállamiságot komoly kihívások érik, és sérült a demokrácia. Szerinte a macedóniai kormánynak sürgős teendői vannak a független igazságszolgáltatás és a sajtószabadság biztosítása terén. Simonovic pártatlan vizsgálatot követel a Kumanovoban történt fegyveres összetűzés kapcsán, melynek során több rendőr életét vesztette.

A nemzetközi szervezetek beavatkozása és kormányellenes állásfoglalása mára törvényszerűnek mondható; Macedóniában ugyanaz történik, ami az észak-afrikai országokban, Szíriában, majd Ukrajnában. Az emberi jogok ideológiájának elővételére akkor került sor, amikor a kormány láthatóan megszilárdította pozícióit a nyugati felforgatás felszámolása ügyében, és nem mutatott hajlandóságot a korrumpálhatóságra. A jogállamiság mint elvárás szintén ahhoz köthető, hogy a rendőrség hatékonyan fellép a rendbontással szemben; bár az ENSZ képviselőit egészen idáig nem érdekelte Macedóniában a jogállam és emberi jogok helyzete, most hirtelen mégis komoly elvárások vannak, mert a NATO kiterjesztése a tét. A sajtószabadság hiánya mint vád szintén azt követően került elő, hogy a macedóniai sajtó együttműködött külföldi titkosszolgálatokkal a kormányellenes tüntetések tömegbázissal ellátásában. Az ellenzéki sajtó néhány napos időközönként kormánypolitikusok magánbeszélgetéseit szivárogtatja ki – mivel a kormány ennek hatására sem mutatott hajlandóságot a nyugati országokkal együttműködésre (ehelyett arról beszél, hogy a sajtó együttműködik külföldi titkosszolgálatokkal), hirtelen sürgőssé vált a sajtószabadságért kiállás.

Macedóniában külföldről irányított, szervezett felforgatás zajlik. Május 9-én több rendőr életét vesztette Kumanovo területén, ismeretlen fegyveresekkel folytatott összecsapásban. A kormány nyilatkozatai szerint albán terrorista csoportok érkeztek az országba, és közintézmények ellen akartak elkövetni terrortámadásokat. Az ellenzéki pártok eközben arra törekszenek, hogy a civil lakosság ne vállaljon szolidaritást a rend őreivel, hanem a rendfenntartás ellen forduljon; egy ellenzéki vezető nyilvánosságra hozott olyan magánbeszélgetésekről készült hangfelvételt, melyeken állítólag az hallható, hogy a kormány tagjai egy gyilkossági ügy eltussolásának mikéntjeiről beszélnek; egy olyan gyilkossági ügy, ahol állítólag rendőrök öltek civileket.

A “kiszivárogtatás” időpontja nem véletlen. Május 9-én Törökország és Oroszország megállapodott a Török Áramlat gázprojekt építése megkezdésének időpontjáról. Macedóniában még aznap terrorszervezetek kezdtek fegyveres összetűzést a rendőri erőkkel, és radikalizálódott egy kormányellenes tüntetés, melynek kordában tartása során több mint 30 rendőr szerzett komolyabb sérüléseket. Az ellenzéki pártok együttműködnek külföldi titkosszolgálatokkal a kormány elmozdításában; a kiszivárogtatási botrány célja, hogy a lakosság ne vállaljon szolidaritást a rendfenntartással, ehelyett a tüntetők agresszív zsarnoknak, ellenségnek tekintsék a rendőröket, és hajlamosabbá váljanak a fizikai összeütközés vállalására.

A kiszivárogtatásokkal több mint 50 ezer embert sikerült utcára vinni a kormány ellen. A kormány oldalán azonban jóval többen álltak ki, egy héttel a felforgatás kezdete után több mint 90 ezren vettek részt egy kormánypárti megmozduláson. Az országban patthelyzet van; a nyugati országok egy olyan kormányt akarnak Macedóniában, ami nem adja meg az engedélyt a Török Áramlat helyi szakaszának építéséhez, ehelyett a rivális amerikai gázprojekt, a Nabucco megépítését támogatja. Az Egyesült Államok értelemszerűen nyílt állásfoglalást tett az ellenzéki erők oldalán, és emberi jogot követel a rendőrökre támadó tüntetőknek. Eközben bizonyítékok kerültek elő arra vonatkozóan, hogy az ellenzéki megmozdulásokat Soros György amerikai milliárdoshoz köthető civil szervezetek mozgatják.

Macedónia elhelyezkedésének fontosságáról, valamint arról, miért fontos nekünk, hogy melyik gázvezetéket építik meg, ITT és ITT olvashat.