Egyiptom három hónappal kiterjeszti a Jemenben zajló katonai beavatkozásban részvételt. A Védelmi Minisztérium nemzetbiztonsági érdekre és az arab világ stabilitására hivatkozva hozott döntést erről, így Egyiptom továbbra is Szaúd-Arábiával közösen lép fel a síita felkelők ellen.

Abdel Fattah El-Szisszi egyiptomi államfő április 5-én nyilvánította nemzetbiztonsági kérdéssé a jemeni beavatkozást, és a konfliktus kiterjedése esetére kilátásba helyezte azt is, hogy szárazföldi beavatkozást kezdenek Jemenben. Akkori közleményében a Báb el-Mandeb szoros biztosítását nevezte meg elsődleges célként, ami nem csak Egyiptom számára, de a világgazdaság egésze szempontjából kulcsfontosságú csomópont. A jemeni beavatkozás emiatt széleskörű nemzetközi támogatást kapott, elsősorban a nyugati országok részéről.

Jemenben azt követően kezdődött katonai beavatkozás, hogy a huszi felkelők januárban elfoglalták a fővárost és lemondásra kényszerítették Abd Rabbu Manszur Hádi elnököt, akit utána néhány napig házi őrizetben tartottak. Az elnök szökését követően napokon belül Rijádban volt, ahol a szaúdi királytól kért katonai segítséget, és még aznap megkezdődött az Arab Liga offenzívája. Szaúd-Arábia és Egyiptom blokád alá vonta a jemeni kikötőket (arra hivatkozva, hogy a síita felkelők Iránból kapnak fegyverszállítmányokat), március 26-án pedig megkezdődtek a légicsapások, és Egyiptom döntést hozott a szárazföldi beavatkozásról.

Április 21-én Szaúd-Arábia befejezettnek nyilvánította a légierő beavatkozását. Aznap Szálmán király meghívást kapott Vlagyimir Putyin orosz államfőtől egy moszkvai látogatásra, abból a célból, hogy a jemeni konfliktust rendezni lehessen, mielőtt kiterjedt háborúvá válik. A háború addigra tucatnyi ország részvételével zajlott, a szaúdi vezetésű koalíció erőin kívül az iráni és az amerikai flotta is megjelent a jemeni partok környékén.